Alexandriai Szent Katalin templom

Írott forrásaink szerint Egervárnak már 1342-ben volt temploma, mely elpusztult. Pontos helyét sem ismerjük. Valószínűleg sem a falu, sem a templom helye nem esett egybe a jelenlegivel. A település ma is álló temploma a falu közepén, természetes eredetű kis homokdombon található. Históriáját - utalva a korábban már érintett részletekre - az alábbiakban foglaljuk össze. Építtetője Egervári László, aki Egervárt családja lakóhelyéül és birtokközpontjául választotta. Építése 1489-ben kezdődött el a hozzá északról kapcsolódó ferences kolostoréval együtt.

1495 végére felépült. Ide temették el az építtető Egervári Lászlót, aki 1495 végén hunyt el. A kolostor építését Egervári Bereck püspök, Egervári László unokaöccse folytatta. A munkálatok 1510-ben fejeződtek be.

Méretei, tömegformálása is mutatja, hogy nem egyszerű plébániatemplomnak épült. Hosszúsága 40,55 méter, melyből a hajó 22,9, a szentély 17,65 méter. A hajó szélessége 12,4, a szentélyé 10,6 méter. A hajó párkánymagassága 14,5 méter. Északi falához csatlakozott egykor a kolostor épülete, mely 1554-ig működött folyamatosan, majd a XVI. század végén elpusztult.

A templom és a kolostor műemléki és régészeti feltárásokból ismertté vált gótikus elemei mellett ennek az időszaknak egyetlen kiemelkedő emléke a templomban a hajdan Egervári Bereck kriptáját fedő, vörös márványból készült reneszánsz sírkő. A reneszánsz szobrászat e jelentős értéke 1515-ben készült. Jelenleg a szentély déli falába beépítve látható. Következő kegyurai, a Kanizsaiak, majd a Nádasdyak egervári tevékenységének az épületben jelentősebb emléke nem maradt. Bár eredetileg itt temették el az 1562-ben elhunyt Nádasdy Tamás nádort. Egyetlen felirat őrzi a Nádasdy nevet a torony keleti oldalán: "Nona id est 9 Junii 1592 Nádasdy liber baro de Kabod." 1664-ben a török a templomot felgyújtotta, a födém egésze leégett, ekkor semmisült meg gótikus hálóboltozata is. A Széchenyiek előbb ideiglenesen helyreállítják, majd 1749 és 1757 között Széchenyi Ignác fejezi be a munkát barokk stílusban újítva meg az ősi házat.

A déli oldal gótikus ablakai felső harmadát, valamint a szentély keleti ablakait befalazták, barokk ívű ablakokat alakítottak ki. A belső boltozatot ugyancsak a barokk szabályai szerint építették újra. A torony is barokk süveget kapott. Az ekkor átépített nyugati homlokzatra kronosztichon került: "Centum aliquod anni sunt evoluti quo viribus destituta, nunc vero piis suffragtiis Egervariensium innovata, plorantibus iteratas gratias largiri gaudeo." (Azaz: Száz és egynéhány évvel a pusztulás után, most az egerváriak kegyes segítségével újjáépülve, a síróknak ismét kegyelmet nyújthatok.)

A templom ekkor készült berendezése, máig fennmaradt főoltára, szószéke, barokk szobrai a magyarországi barokk szobrászat élvonalbeli alkotásai. Főoltárképe: Szent Katalin megdicsőülése. Az oltár két nagy szerkezeti része: az apszis falára felerősített, íves kiképzésű, a boltozatig felnyúló hátfal, mely előtt téglából rakott posztamensre épített oltárasztal, valamint annak oszlopokkal és pilaszterekkel tagolt, három fülkéből álló felépítménye, a tetején angyalokkal és egy kegyképpel. A nyolcszög három oldalával záródó apszishoz, szorosan a falhoz simulva áll a hátépítmény. Szélessége tizenkét, magassága kilenc méter. A felfelé keskenyedő, volutákkal és párkányzattal tagolt építmény posztamentumain (az evangéliumi oldalról indulva) Szent Ferenc, Szent Anna, Szent Joachim, Szent Ignác életnagyságúnál nagyobb faszobra látható.

Oszlopokkal és pilaszterekkel tagolt az előreugró retabulumrész. díszített oldalánál egy felül kagylómotívumban végződő fülkében áll Szent Sebestyén egyméteres alakja. Egész alakos puttó űI egy lábazaton, a középső fülke mindkét oldalán. A tabernákulum tetején álló talpas keresztnek ad méltó hátteret. A leckeoldalon Szent Rókus szobra áll a fülkében. Az oltár barokk szobrai közül e kettőnek eredetije a Nemzeti Galériában látható, itt csak pontos másolatok helyettesítik. Hazai faszobrászati emlékeink közül a legjelentősebbek közé tartoznak.

Íves kiképzésű voluta vezet fel a főpárkányhoz. Itt kétoldalt falra erősített adoráló angyalok mutatnak a zárófejezet közepére, ahol Alexandrai Szent Katalin vászonra festett olajképe látható. A kép magassága: két méter, legnagyobb szélessége: 1,6 méter. Két virágdíszes váza, négy puttó és tíz puttótej, felhőkkel, szegélyezi. Felette a hátépítmény koronájaként Isten-szemmotívum látható dicsfénysugarakkal övezve.

A hátfaltól másfél méter távolságra helyezkedik el az előrész. A hasas kiképzésű oltárasztal három méter hosszú és 1,1 méter magas. Első felének közepén a Széchenyi és Viczay család aranyozott és eredeti színekkel festett, domborművű címere látható. Az előrész mélysége az asztallal együtt 1.6 méter. Gazdagon díszített a tabernákulum keretezése. Maga a tabernákulum hetven centiméter széles és másfél méter magas. Díszes faragású ajtaján Jézus és az emmausi tanítványok jelenete látható.

Díszes, fogazott és profilozott, aranyozott faragások alkotják a főpárkányzatot. Ez hordozza az igen díszes záró részt, melynek két szélén egy-egy leveles váza áll. Mellette egy-egy félköríves, belül kagylómotívumos elem alkotja egy-egy adoráló angyal posztamentumát. A két angyal egy baldachin alatti képet fog közre. A festmény a czestochowai kegykép másolata. A kép előtt egy kiugró, kagylódíszes elem látható, kétoldalt egy-egy egész alakos puttóval. Ezek kezükben gyertyatartót fognak. (lásd fent 4. kép)

Az oltár szerves részét képezte még két - puttófejes keretben lévő, 2,1 méter magas és 1,5 méter széles - vászonkép, amelyek a falon lógtak Szent Anna és Szent Joachim szobra felett A képek Szent Gábor és Szent Rafael főangyalt ábrázolják. Állapotuk miatt helyükről ideiglenesen le kellett venni a festményeket. A főoltár előtt található az a kripta, melyben Széchényi Ignácot és feleségét, Viczay Annát temették el, s ahonnan maradványaikat 1910-ben Nagycenkre szállították. A templom falazatát és tetőszerkezetét a barokk átépítése után 1812-ben renoválták, belső berendezését 1827-ben restaurálták. 1918-ban villámcsapás következtében tetőszerkezete teljesen leégett, ezután kapott a fazsindely helyett cserépfedést, a torony pedig bádogsüveget. Ekkor került sor az oltár átfestésére és a fémszínezés átdolgozására is. Barokk arculata - a nyugati homlokzat kivételével - 1970-ben kapta vissza eredeti, késő gótikus jegyeit. Újabb külső és belső felújítása - a barokk oltár és szószék kivételével - 1994 - 95-ben történt meg.