Rózsafüzér királynéja templom

Magasan a falu fölött álló, keletelt egyhajós templom késő középkori szentéllyel, barokk hajóval, homlokzatát és tornyát idősebb Zwenger József tervei szerint építették ki a XVIII. század végén.

Az egercsehi lakosoknak a megye templomuk építéséhez 1734-ben 6 forint pénzsegélyt ad. Az egercsehi templomot az 1769-ben bekövetkezett villámcsapás súlyosan megrongálta és ezért megkezdte a lakosság annak újjáépítését. Ugyanezen évben az egri püspök utasítására 33 forintot fizetnek ki a püspöki pénztárból Miller János egri kőfaragónak az egercsehi templomajtó kőoszlopai és lépcsői kifaragásáért.

Az 1811. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szilárd anyagból épült, erős falú építménynek mondja, azonban nagy repedések mutatkoznak rajta. A torony is szilárd anyagból van, a tető és sisak fazsindelyes. Az egész építmény boltozott, a karzat falazott, a szószék fából, a keresztelőkút rézből. Egyetlen oltára fölött az Erzsébetet látogató Boldogságos Szűz képe.

A templom a hívek adományából készült. 1818-ban újra kell javítani a templomot, amikor is Zwenger József egri kőművesmester 268 forintért a külsőt, a tornyot és a homlokzatot tatarozza. 1829-ben ismét javítják a templomot és tornyot, ekkor az ács 960 forintot, Zwenger József 1200 forintot kap. 1836-ban újrazsindelyezik a tornyot és templomtetőt, vakolnak és meszelnek. A kőműves-mester ekkor ismét Zwenger József.

1850-ben Streimmelwőger Mihály egri építőmester Mahr Ferenc egri ácsmesterrel együtt javításokat végez az egercsehi templomon. Az egri érseki levéltár tervtárában fennmaradt az egercsehi templom alap-, homlokzati és tető-szerkezeti rajza. Az alap- és homlokzati rajz „Joseph Zwenger Maurermeister” aláírással. Hátán későbbi írással olvasható: „Egercsehi templom javítása 1829.” Miután az 1767. évi canonica visitatio azt mondja, hogy a templomot 1734-ben építette a helység lakossága szilárd anyagból, 3 oltára és fatornyocskája van és miután az 1811. évi már idézett canonica visitatio a tornyot is szilárd anyagból épültnek mondja, a homlokzat kiépítését a toronnyal együtt 1767 utánra, illetve 1811 előttre kell tennünk. Ezek szerint az idézett terv nem lehet az 1829. évi, ifj. Zwenger-féle munkák idejéből való, hanem az id. Zwenger József, az egri kőművescéh mesterének kezétől származik.

Az alaprajzból leolvasható a középkori templom maradványából kiépült sokszögzáródású szentély, az 1830-as évekből származó kétszakaszos hajó és a hajónál szélesebb kórus, ill. torony és homlokzatépítmény. Utóbbi az 1769. évi újjáépítéssel függ össze, amikor a templomot a villámcsapás súlyosan megrongálta. Erre az időre utal Miller János számára 1769-ben kifizetett s a homlokzat számára készített kőfaragó munka is.