Római katolikus templom

Egerbaktának1696 és 1732 között nincs temploma. Az 1764. évi iratok szerint az egerszalóki plébános, akinek egykor Egerbakta filiája, az új baktai templomot az aldebrői mintájára, annak tervrajza szerint kívánja felépíttetni, elhagyván a kápolnát és annak lépcsőit.

Az építkezés 1773-ban indul meg. A munkát Érancz József egri kőművesmester vállalkozásában végzik. Az ácsmunkát Máhr Menyhért, a kőfaragómunkát Miller József és Hagen József, az asztalosmunkákat Freudling Ferenc, az aranyozómunkát Nits István végezte. A templom terveit kétségen kívül Francz József készítette. Ettől kezdve folyamatosan dolgozik a templom építésén 8 embere Pölcz Kristóf pallér irányítása mellett.

1774-ben naplója szerint a baktai templom építését tovább folytatja Pölcz Kristóf nevű pallérja. 1775-ben a baktai templomban történő vakolásról emlékezik meg. Pölcz (Pelcz) Kristóf egri kőművespallér már 1766-ban szerepel a tiszapüspöki templom építkezésénél Francz József pallérjaként, majd a kerecsendi plébánia emelésekor; Baktán és Kömlőn is — tehát mindazokon a helyeken, ahol az építkezést Francz mint tervező-vállalkozó Jusztl József egri harangöntő szerződése szerint Baktéra egy 4 mázsás harangot és 6 db bronz gyertyatartót önt. A gyertyatartók ma is megvannak. A templom tetejét és külsejét 1841-ben 634 forintos költséggel Pyrker érsek reparáltatta.

Homlokzat előtt álló tornya homorú félkörös fallal csatlakozik a hajóhoz. A homlokzaton magas, kőlábazatból indított, két kőfejezetes falpillér, ill. a tornyon egy-egy hasonló sarokpillér áll. Öt lépcső vezet a toronyhomlokzat kapujához, amelynek szegett peremű lapított kosáríves kerete magas zárókővel csatlakozik a szupraportán át (agraffe) az íves kialakítású szemöldökpárkányhoz. Az ajtó fölött könyöklőpárkányos, zárköves kórusablak. Teljes főpárkánya a templomon mint ereszpárkány fut körül. A fölső, merészen kilépő fedett párkánytag fölött kőattika, amely kétoldalt a homorú oromfalakra fut rá. Az oromfalak sarkain spirálisan előrecsavarodó kőcsigák, rajtuk pompás rokokó kővázák. Steinhauser Antal egri szobrász művei (1775). A mélyített falmezőkkel tagolt torony testen könyöklőpárkányos alacsony, lapos-kosáríves ablak, zárkövében dús rokokó leveles faragvány.

A kőosztópárkány fölött négy könyöklőpárkányos, szegmentíves harangablak. Steinhauser rocaille-os rokokó zárókőfaragványai az egri Líceum oldal-homlokzatainak formáit követik. Órakörös ereszpárkány, nyolcélű párnás, lanternás, bádogsisakja gúlacsúcsban végződik. Oldalhomlokzatán mélyített mezőkkel kereteit három magasan álló, könyöklőpárkányos, szegmentíves ablak, fönt olasz sarkokkal. A kórusalja kápolnáját alacsony szegmentíves olaszsarkos (talpas-füles) ablak világítja.

A szentély ívelten visszalép és három falsíkkal záródik, amelyeket mélyített faltükrök tagolnak. A nyugati oldalon féltetős sekrestyeépítmény, fekvő téglányalakú ablakai szalagkeretekkel, bennük fűzött vasrácsok. Körbefutó kőlábazat, erős kiülésű, derék szögben tagolt ereszpárkány. A hajón nyeregtető, az azonos magasságú szentélyen ötsíkú sátortető cseréphéjjal.