Gárdonyi Géza (1863-1922) 1897-ben költözött Egerbe, ahol művei közül a leghíresebbet, az Egri csillagok című regényét is megírta. Lakóháza 1923 óta múzeum, előbb családja, majd 1952-től a megyei múzeumi szervezet fenntartásában.
Az emlékmúzeum három szobából áll, bennük az író bútoraival, használati tárgyaival és könyvtárával. A ház utcára néző szobája volt a hálószoba, középen a könyvtár, mellette a híres dolgozószoba. Az író házának egyik különlegessége a dolgozószoba üvegteteje. Ez közvetlenül az íróasztal fölött található és azt a célt szolgálta, hogy Gárdonyi Géza mindig egyenletes, szűrt fényben munkálkodhasson.
Gárdonyi alapos történelmi tanulmányokat folytatott az Egri csillagok megírásához.
E falak között alkotta meg más műveit is: Isten rabjai, A láthatatlan ember, Az én falum.
Kicsit különc módon élt és dolgozott: elzárkózva, ablaktáblákat is bezárva.
Néha festegetett, zenélt, és szívesen foglalkozott titkosírással is.
Az író sírja a várban, a Bebek-bástyán van.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az emlékmúzeum három szobából áll, bennük az író bútoraival, használati tárgyaival és könyvtárával. A ház utcára néző szobája volt a hálószoba, középen a könyvtár, mellette a híres dolgozószoba. Az író házának egyik különlegessége a dolgozószoba üvegteteje. Ez közvetlenül az íróasztal fölött található és azt a célt szolgálta, hogy Gárdonyi Géza mindig egyenletes, szűrt fényben munkálkodhasson.
Gárdonyi alapos történelmi tanulmányokat folytatott az Egri csillagok megírásához.
E falak között alkotta meg más műveit is: Isten rabjai, A láthatatlan ember, Az én falum.
Kicsit különc módon élt és dolgozott: elzárkózva, ablaktáblákat is bezárva.
Néha festegetett, zenélt, és szívesen foglalkozott titkosírással is.
Az író sírja a várban, a Bebek-bástyán van.