Az Ilona-vár a keleti Cserhát lankái közé települt község határában alacsony, de meredek lejtőjű hegy tetején állt. Irásos emlék 1324-ben említi először, bár jóval korábban építhették.
1353-ban az akkori tulajdonos halála után I. Lajos király a sárosi főispán nejének adományozta, így került a Szécsényi család birtokába. A későbbiek folyamán többször is gazdát cserélt. Számottevő hadászati jelentősége nem volt, a hadtörténetben betöltött szerepéről keveset tudunk. A Felvidéket védő várláncolat egyik tagja lehetett.
A XV. században nagy része elpusztult, s uradalma mindössze egyetlen falura zsugorodott, majd a későbbiekben Hollókő várának tartozéka lett. A fokozatosan pusztuló romvárnak a török időkben már nem volt jelentősége.
A hajdani szerkezet mára már nem állapítható meg, az eredeti alaprajzra következtetni sem lehet.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1353-ban az akkori tulajdonos halála után I. Lajos király a sárosi főispán nejének adományozta, így került a Szécsényi család birtokába. A későbbiek folyamán többször is gazdát cserélt. Számottevő hadászati jelentősége nem volt, a hadtörténetben betöltött szerepéről keveset tudunk. A Felvidéket védő várláncolat egyik tagja lehetett.
A XV. században nagy része elpusztult, s uradalma mindössze egyetlen falura zsugorodott, majd a későbbiekben Hollókő várának tartozéka lett. A fokozatosan pusztuló romvárnak a török időkben már nem volt jelentősége.
A hajdani szerkezet mára már nem állapítható meg, az eredeti alaprajzra következtetni sem lehet.