A múzeum 2004. augusztus 27-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeum alapítója és jelenlegi fenntartója Ebes Község Önkormányzata és az Ebesi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.
A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. A Hajdúszoboszlói kistérség négy települése (Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes) adja a múzeum gyűjtőterületét. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a kistérség tárgyi és szellemi örökségét.
A múzeum alapját három gyűjtemény alkotja:
A néprajzi gyűjtemény alapját Virág István - egykori ebesi, ma debreceni lakos - ajándékozta a múzeumnak. 2002-ben egy időszaki kiállítást rendeztek gyűjteményéből az ebesi vendégvárók, ekkor felajánlotta gyűjteménye egy részét egy állandó kiállítás megvalósításához.
A történeti gyűjtemény alapját Haja István hagyatéka és az Ebesi Krónika anyaga alkotja. Haja István iparos családból származott. A Magyar Királyi Fazekas Gimnáziumba járt, de a háború félbeszakította tanulmányait. A harcok alatt a Debrecen környéki tanyákon bujkált, majd iparos tanulónak állt s kitanulta a férfiszabó szakmát. Szombathelyen szakérettségi vizsgát szerzett, majd beiratkozott a főiskolára Egerbe, melynek befejezése után előbb Fegyverneken, majd Tégláson tanított. Ebesen 1955-től 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított, 6 évig igazgató is volt. Az iskolában matematikát, kémiát tanított.
A Haja-hagyaték tartalmaz mindazon fotó- és írásos dokumentumot, szakirodalmi- és hivatkozási anyagot, amelyek az Ebesi krónika című könyv megírásához szükségesek voltak. A múzeum feladatának tartja Haja István úttörő munkájának folytatását, és a megkezdett tematika szerint tovább gyűjteni a dokumentumokat Ebes helytörténetéhez.
A régészeti gyűjtemény jelenleg csupán szórvány leletanyagot tartalmaz, melyet helyi lakosok, illetve az iskola ajándékozott a múzeumnak. A múzeum alapításától mostanáig ugyanis – annak ellenére, hogy régészeti gyűjtőkörrel 2005 óta rendelkezik - nem volt lehetősége régészeti tevékenységet folytatni, azonban a 2010-es év során egy sajtgyár építése kezdődött Ebesen, melynek során régészeti feltárásra is sor került. Ebben a feltárásban a Széchényi Ferenc Tájmúzeum is részt vett, s az előkerült leletekből – azok restaurálása után – kiállítás fog nyílni a múzeumban.
Uzonyi Pál (1923-1986) ebesi lakos, földrajz - rajz szakos tanár, tanyasi iskolaigazgató képzőművészeti hagyatéka is a múzeumban található. Uzonyi a tanítás mellett festett és gyermekverseket írt. Műveiben a bomló tanyavilágot, a vidék életének változását örökítette meg. A hagyaték tartós letétként van a múzeum gondozásában, lévén az örökösök tulajdonában lévő magángyűjtemény, de őrzésükről és rendszeres közzétételükről a Széchényi Ferenc Tájmúzeum gondoskodik.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. A Hajdúszoboszlói kistérség négy települése (Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes) adja a múzeum gyűjtőterületét. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a kistérség tárgyi és szellemi örökségét.
A múzeum alapját három gyűjtemény alkotja:
A néprajzi gyűjtemény alapját Virág István - egykori ebesi, ma debreceni lakos - ajándékozta a múzeumnak. 2002-ben egy időszaki kiállítást rendeztek gyűjteményéből az ebesi vendégvárók, ekkor felajánlotta gyűjteménye egy részét egy állandó kiállítás megvalósításához.
A történeti gyűjtemény alapját Haja István hagyatéka és az Ebesi Krónika anyaga alkotja. Haja István iparos családból származott. A Magyar Királyi Fazekas Gimnáziumba járt, de a háború félbeszakította tanulmányait. A harcok alatt a Debrecen környéki tanyákon bujkált, majd iparos tanulónak állt s kitanulta a férfiszabó szakmát. Szombathelyen szakérettségi vizsgát szerzett, majd beiratkozott a főiskolára Egerbe, melynek befejezése után előbb Fegyverneken, majd Tégláson tanított. Ebesen 1955-től 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított, 6 évig igazgató is volt. Az iskolában matematikát, kémiát tanított.
A Haja-hagyaték tartalmaz mindazon fotó- és írásos dokumentumot, szakirodalmi- és hivatkozási anyagot, amelyek az Ebesi krónika című könyv megírásához szükségesek voltak. A múzeum feladatának tartja Haja István úttörő munkájának folytatását, és a megkezdett tematika szerint tovább gyűjteni a dokumentumokat Ebes helytörténetéhez.
A régészeti gyűjtemény jelenleg csupán szórvány leletanyagot tartalmaz, melyet helyi lakosok, illetve az iskola ajándékozott a múzeumnak. A múzeum alapításától mostanáig ugyanis – annak ellenére, hogy régészeti gyűjtőkörrel 2005 óta rendelkezik - nem volt lehetősége régészeti tevékenységet folytatni, azonban a 2010-es év során egy sajtgyár építése kezdődött Ebesen, melynek során régészeti feltárásra is sor került. Ebben a feltárásban a Széchényi Ferenc Tájmúzeum is részt vett, s az előkerült leletekből – azok restaurálása után – kiállítás fog nyílni a múzeumban.
Uzonyi Pál (1923-1986) ebesi lakos, földrajz - rajz szakos tanár, tanyasi iskolaigazgató képzőművészeti hagyatéka is a múzeumban található. Uzonyi a tanítás mellett festett és gyermekverseket írt. Műveiben a bomló tanyavilágot, a vidék életének változását örökítette meg. A hagyaték tartós letétként van a múzeum gondozásában, lévén az örökösök tulajdonában lévő magángyűjtemény, de őrzésükről és rendszeres közzétételükről a Széchényi Ferenc Tájmúzeum gondoskodik.