Ebes honfoglalás kori település, az Árpád-korban temploma is épült. A középkori falut templomával együtt 1594. július 18-án krími tatárok pusztították el. E régi szent épületnek az alapjait a 1980-as években feltárták a debreceni Déri múzeum régészei, a mai Ebestől délre, mintegy 2 kilométernyire. A török-tatár dúlás után évszázadokon át tanyasi-pusztai körzet volt az ebesi határ, s ugyanígy a szepesi is. Ebből fakadt az egyházi beosztás: Ebes-Szepes összetartozik.
1952-ben alakult meg az akkori tanyaközpontból szocialista községként a mai Ebes. Templom akkor nem épülhetett, s ez meg is látszott az akkori hitéleten. Néhány ember őrizte csak a hit értékeit, s havonta egyszer volt istentisztelet a falu szélén lévő iskolában.
Rendszerváltozás után jött a lehetőség a szent hajlék felépítésére. A terveket Rácz Zoltán debreceni építész készítette. A fehérfalú, piroscserepes gömbölyű tornyú épület igazi barátságos, hívogató falusi szent hajlék.
A templom összesen, karzatával együtt 170 főnek tud ülőhelyet biztosítani. Belső elrendezése „klasszikus” református, azaz a szószék és az úrasztala van a középpontban. Szintén református hagyományként a karzat mellvédjét festett kazetták díszítik, melyeket Buka László debreceni festő-rajztanár alkotott Isten dicsőségére.
A templomtoronyban két harang hívogatja a híveket: a 315 kg-os Márton, és a 168 kg-os Mária. Mindkettőt Gombos Lajos őrbottyáni aranykoszorús mester öntötte. 1997. október 5-én szenteltük fel református templomunkat.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1952-ben alakult meg az akkori tanyaközpontból szocialista községként a mai Ebes. Templom akkor nem épülhetett, s ez meg is látszott az akkori hitéleten. Néhány ember őrizte csak a hit értékeit, s havonta egyszer volt istentisztelet a falu szélén lévő iskolában.
Rendszerváltozás után jött a lehetőség a szent hajlék felépítésére. A terveket Rácz Zoltán debreceni építész készítette. A fehérfalú, piroscserepes gömbölyű tornyú épület igazi barátságos, hívogató falusi szent hajlék.
A templom összesen, karzatával együtt 170 főnek tud ülőhelyet biztosítani. Belső elrendezése „klasszikus” református, azaz a szószék és az úrasztala van a középpontban. Szintén református hagyományként a karzat mellvédjét festett kazetták díszítik, melyeket Buka László debreceni festő-rajztanár alkotott Isten dicsőségére.
A templomtoronyban két harang hívogatja a híveket: a 315 kg-os Márton, és a 168 kg-os Mária. Mindkettőt Gombos Lajos őrbottyáni aranykoszorús mester öntötte. 1997. október 5-én szenteltük fel református templomunkat.