B51-Bunker

1968-ban, a "Prágai Tavasz" után kezdték épiteni, majd 1969 nyarán készült el a bunker, a tököli reptéren települő 11. gárda vadászrepülő hadosztály tartalék harcálláspontjaként. Kezdetben Tyulpan (Tulipán), majd Uhab volt a fedőneve. Területén ültek a hadosztály és a hadosztály ezredeinek (Tököl, Kiskunlacháza, Sármellék) a lövészei (sturman), s vezették a repüléseket, végezték az irányítást.
A harcállásponton egy plexitáblára fordított, ún. tükörírással festették föl az egyes gépeket és útvonalukat, hogy a túloldalon ülő tisztek lássák a pillanatnyi helyzetet. A harcálláspontot híradó szempontból a vadászhadosztály 422. önálló híradózászlóalja, rádiótechnikai (lokátorok) szempontból pedig kezdetben a hadosztály önálló automatizált vezetési nyalábja, majd 1985-től önálló automatizált vezetési zászlóalja szolgálta ki. Ily módon a hadosztály minden ezredéből bejöttek az adatok a híradóegységen keresztül, s a lokátoros adatokat is megkapták a többi ezred rádiótechnikai zászlóaljaitól, s az adatokat itt értékelték, dogozták fel, s adták ki az egyes parancsokat, hangolták össze az egységek munkáját.
( Vándor Károly, a "Légierő társbérleten" kétkötetes könyv szerzője, a szovjet légierő magyarországi történetének kutatója anyagaiból.)

A közel 600nm-es bunker egy időszaki galériát és több állandó kiállitást rejt magában:
1. a radarállomás és a tököli reptér története /szovjetek a térségben
2. a magyar ifjúsági mozgalmak (1919-1989) -Leventék, Úttőrök, ifj.Gárda
3. az "Attila-vonal" (a térség /Taksony-Haraszti/ 2.vh-s története)
4. honvédségünk /K.u.K. -Magy.Kir.Honv. és M.N. története