A Böddi-szék Európában ritka és különleges jelentőségű élőhely, ami része a Natura 2000 hálózatnak. A széki lile utolsó jelentős hazai fészkelőterülete található itt. Ennek a madárnak a nevét viseli a területen található tanösvény.
A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja.
A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági Szikes Tavak láncolatának délnyugati tagja, a Ramsari-egyezmény által védett, ex-lege védett szikes tó és a Natura 2000 hálózatba tartozó terület. Területéből 270 hektár a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány tulajdona.
A Böddi-szék kiemelten értékes része az a mintegy 250 hektáros terület, mely valamikor egységes tómeder volt, amit annak idején kettévágtak a Duna-völgy középső szakaszának belvízrendezésre hivatott Sós-éri főcsatornával. Ez természetvédelmi szempontból nem volt üdvözítő megoldás. 60-70 év távlatából már jól látszottak a következmények: a csatorna akadályozta a természetes vízmozgást, megváltoztatta a szikes tó vízháztartását, szerves anyag feldúsulást, eutrofizációt okozott, és a tó fokozatos feltöltődését eredményezte.
2014-ben jelentették be, hogy a a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány, valamint a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület nagy volumenű projektet hajt végre, melynek célja biztosítani a szikes tavi és a szikes pusztai élőhelyek fennmaradását. Ennek részeként a Dunatetétlen külterületén helyezik át a Sós-éri (V. számú) csatorna 6 km-es szakaszát, és több mint 800 hektáron végeznek természetvédelmi célú élőhely kezelést.
Az erősen változó vízállású területen a legeltetést követően gazdag madárvilág alakult ki. A területen eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt fészkelő. Védett és fokozottan védett fészkelő madárfajok a Böddi-széken: nyári lúd, túzok, széki lile, bíbic, gulipán, piroslábú cankó, ugartyúk, szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya, vörösvércse, kékvércse, egerészölyv, barna réti héja, bölömbika, gólyatöcs.
Vonuláskor a Böbbi-szék igen jelentős szerepet tölt be mint pihenő- és táplálkozóhely a partimadarak és lúdfélék számára. A Böddi-szék a széki lile utolsó jelentős hazai fészkelőterülete. Magyarországon 30-50 között van a fészkelő párok száma, ebből 10-15 fészek található itt.
10 állomáson keresztül ismerhetjük meg a területet
A Széki lile tanösvény szabadon látogatható, előzetes bejelentkezés viszont szükséges, vezetést biztosít a nemzeti park igazgatósága.
A Széki lile tanösvény körtúra jellegű. Az útvonal 6 km hosszú és 10 állomásból áll.
Kezdőpont az V. számú csatorna és az 52-53-sz. főutakat összekötő mellékút találkozásának pontjánál, a csatorna déli partoldalánál van. A nyitó táblától az útvonal a csatorna náddal szegélyezett partja mentén déli irányban halad. Az ismertető táblák 400-600 méterenként követik egymást.
Megközelíthető az 53. és 52. főútakat összekötő a mellékutat (Solt-Járáspuszta megközelítése) keresztező V-ös (ötös) számú csatorna déli oldalán található a kiinduló tábla (a műúttól 80-100 méterre).
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja.
A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági Szikes Tavak láncolatának délnyugati tagja, a Ramsari-egyezmény által védett, ex-lege védett szikes tó és a Natura 2000 hálózatba tartozó terület. Területéből 270 hektár a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány tulajdona.
A Böddi-szék kiemelten értékes része az a mintegy 250 hektáros terület, mely valamikor egységes tómeder volt, amit annak idején kettévágtak a Duna-völgy középső szakaszának belvízrendezésre hivatott Sós-éri főcsatornával. Ez természetvédelmi szempontból nem volt üdvözítő megoldás. 60-70 év távlatából már jól látszottak a következmények: a csatorna akadályozta a természetes vízmozgást, megváltoztatta a szikes tó vízháztartását, szerves anyag feldúsulást, eutrofizációt okozott, és a tó fokozatos feltöltődését eredményezte.
2014-ben jelentették be, hogy a a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány, valamint a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület nagy volumenű projektet hajt végre, melynek célja biztosítani a szikes tavi és a szikes pusztai élőhelyek fennmaradását. Ennek részeként a Dunatetétlen külterületén helyezik át a Sós-éri (V. számú) csatorna 6 km-es szakaszát, és több mint 800 hektáron végeznek természetvédelmi célú élőhely kezelést.
Az erősen változó vízállású területen a legeltetést követően gazdag madárvilág alakult ki. A területen eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt fészkelő. Védett és fokozottan védett fészkelő madárfajok a Böddi-széken: nyári lúd, túzok, széki lile, bíbic, gulipán, piroslábú cankó, ugartyúk, szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya, vörösvércse, kékvércse, egerészölyv, barna réti héja, bölömbika, gólyatöcs.
Vonuláskor a Böbbi-szék igen jelentős szerepet tölt be mint pihenő- és táplálkozóhely a partimadarak és lúdfélék számára. A Böddi-szék a széki lile utolsó jelentős hazai fészkelőterülete. Magyarországon 30-50 között van a fészkelő párok száma, ebből 10-15 fészek található itt.
10 állomáson keresztül ismerhetjük meg a területet
A Széki lile tanösvény szabadon látogatható, előzetes bejelentkezés viszont szükséges, vezetést biztosít a nemzeti park igazgatósága.
A Széki lile tanösvény körtúra jellegű. Az útvonal 6 km hosszú és 10 állomásból áll.
Kezdőpont az V. számú csatorna és az 52-53-sz. főutakat összekötő mellékút találkozásának pontjánál, a csatorna déli partoldalánál van. A nyitó táblától az útvonal a csatorna náddal szegélyezett partja mentén déli irányban halad. Az ismertető táblák 400-600 méterenként követik egymást.
Megközelíthető az 53. és 52. főútakat összekötő a mellékutat (Solt-Járáspuszta megközelítése) keresztező V-ös (ötös) számú csatorna déli oldalán található a kiinduló tábla (a műúttól 80-100 méterre).