Német Nemzetiségi Tájház

A Heimatland Harast Alapítvány és helybéli mesteremberek állították helyre az egykori sváb jómódú gazdaember házát, mely az 1940-es évek elejének stílusában berendezett sváb parasztház.

Tisztaszoba
Az első helyiség, az utcára néző ablakokkal, a díszesen berendezett tisztaszoba (fájredestub/Paradestube). Ebben nem laktak, csak ünnepekkor használták vagy a magas rangú vendéget vezették ide. A szoba különlegessége a két szekrény között bábun bemutatott, fekete selymen fekete csipkével díszített, kb. nyolcvan-kilencven éves menyasszonyi ruha. Itt is, hasonlóan a többi helyiségekhez a főbb berendezési tárgyak neve táblán olvasható magyarul, németül és fonetikus írással lejegyzett sváb dialektusban.

Tisztakonyha
A második helyiség a tisztakonyha (fájredekuhl/Paradeküche) az értékesebb porcelánedények tárolására szolgáló tálalószekrénnyel. A bemutatott korszakban azonban már csak nevében őrizte eredeti funkcióját, s ezt is már szobaként használták, pl. betegnek, gyermekágyas asszonynak vetettek ágyat itt vagy a legidősebb lány lakott benne.

Lakószoba
A lakószobában (slófstub/Schlafstube) az ágyak, az asztal és a ruhásszekrény mellett helyet kapott egy varrógép és a bölcső. Közöttük áll a sublót, melynek tetején díszbögrék és szobrocskák sorakoznak a szentelt barkacsokor és az Úrnapi körmenet stációinál gyűjtött nyárfa ágacskák mellett. Mindkettőnek védőerőt tulajdonítottak. A férfiviseletet bemutató bábun látható suba érdekessége, hogy egy kitelepített családtól, Németországból került vissza a tájházba.

Konyha
A következő helyiség a konyha (kuhl/Küche), a ház talán legintenzívebben használt része volt. A bejárattól jobbra a vizespad, balra pedig a mindennapi tisztálkodást szolgáló, hokedlin álló lavór látható. Középen az étkezőasztal áll, a helyiség végében van a sparhelt és a hétköznap használatos edények tárolására szolgáló tálalószekrény és tálas. Innen nyílik a spájz, ahol a főzéshez szükséges eszközöket és élelmiszereket tárolták.

Kamra vagy Nyári konyha
A kamra vagy nyári konyha a piszokkal járó munkák színhelye, de itt főzték a nagy mennyiségben készült ételeket, így a lekvárt is. Itt volt a disznóvágás eszközeinek, a dagasztóteknőknek és a csapdáknak a helye. A hátsó sarokban látható üstház rekonstrukció, erre a disznóvágás, a lekvárfőzés bemutatásához van feltétlenül szükség.

Istálló
Az istállóba azok a tárgyak kerültek, melyek nem illeszthetőek be szervesen a lakóházba, de bemutatásra mindenképpen érdemesek, mint pl. a Rötzer pékség kiszolgáló pultja vagy a mára már elbontott német temető egyik sírkődarabja. Az istálló világát a felújított szénaledobó (fódehájzle/Futterhäuschen) és a szolga ágya (himmelbét) idézi. A kőjászlak leüvegezve egyfajta speciális vitrinként szolgálnak az itt látható dokumentum- és fotóválogatáshoz. A látogató egy rövid leírás és a fényképdokumentumok segítségével megismerkedhet az épület egykori tulajdonosainak történetével, de olvashat néhány sort a Rötzer pékségről is.

Kocsiszín
Az egyik oldalról nyitott kocsiszínben középen egy szekér és egy szán áll, a falakon pedig a mezőgazdasági munka és az állattartás eszközeit állítottuk ki.