Dunaföldvári Vár

A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományosmunkákban Öregtorony, Csonkatorony vagy Töröktorony néven ismertetett, négyszögletes alaprajzú várépület építésérõl írásos dokumentumok nem maradtak fenn. Hogy pontosan mikor építették, nem ismeretes, de valószínű, hogy a XVI. század elején emelték.

A földvári vár elsõ név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük. Késõbb két utazó, a török Evlia Cselebi és egy osztrák hadmérnök Ottendorf Henrik mutatta be a vár és a mezõváros állapotát.
Az erõs palánk és a szép torony azonban a leírást követõen már negyed századot sem ért meg épségben. 1686 õszén Buda felmentésére késõn érkezõ török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden elhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak.
1705-ben a legendás hírű kuruc generális, Vak Bottyán foglalta el Földvárat, amely, mint a dunántúli hadjárat hídfõállása vált híressé. A szabadságharc leverése után - végleg megszűnt a vártorony hadászati jelentõsége - az épületet, mint az uradalom börtönét használták tovább.

A XIX. század elején a toronytesthez észak-nyugatról toldaléképületet emeltek, amelyet az 1974-ben Mendele Ferenc tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás során is meghagytak. Azóta az épületben múzeum kapott helyet.