A kastélypark legmagasabb pontján építtette fel gróf Wenckheim Dénes a környék "ékszerdobozának" nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és a Wenckheim-kriptát. Az építőmester a bécsi Nicolaus Schiedek volt.
A kápolna és a Wenckheim-kripta 1902-ben készült el. Alapkövét 1897 nyarán rakták le. A faragványok készen érkeztek, de a kripta külső díszeit és a templom külső köveit helyben faragták ki. A téglákat a halastónál égették. A templomot először a főútra, a kastély mellé tervezték, de a falu belterületén nem lehetett volna az előírások miatt kriptát építeni.
Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát. A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el!
A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé. A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.
A templom és a kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek.
A kápolnát a Szent Kereszt felmagasztaltatása tiszteletére 1902. június 7-én szentelték fel. A szertartásra Schlanek bíboros ígérkezett, de megbetegedése miatt Radnay Farkas kanonok, felszentelt püspök helyettesítette az ünnepélyen. A gerlai csőszháznál várta a gróf és a falu vezetői, ahol a régi Fehér-Körös hídja állt. A szertartást nagy eszem-iszom követte a Wenckheim család számlájára. Az idegeneknek a kocsmákban főzettek. Az ú.n. intelligencia (kasznárok, ispánok, tanítók) részére, akik voltak vagy nyolcvanan, a parkban terítettek. A cselédek is kaptak egy kilogramm húst és egy liter bort. Száz szegény részére még öt ezüstkoronát és egy-egy cipót is kiosztottak.
Az 1978-as békési földrengéskor életveszélyesen megsérült a templom. A restaurálás megkezdése előtt ár- és belvíz is pusztított. A felújítás hárommillió forintba került. Hat évig húzódott el a munka. Az összeg felét a doboziak adták össze, illetve munkával egyenlítették ki.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A kápolna és a Wenckheim-kripta 1902-ben készült el. Alapkövét 1897 nyarán rakták le. A faragványok készen érkeztek, de a kripta külső díszeit és a templom külső köveit helyben faragták ki. A téglákat a halastónál égették. A templomot először a főútra, a kastély mellé tervezték, de a falu belterületén nem lehetett volna az előírások miatt kriptát építeni.
Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát. A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el!
A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé. A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.
A templom és a kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek.
A kápolnát a Szent Kereszt felmagasztaltatása tiszteletére 1902. június 7-én szentelték fel. A szertartásra Schlanek bíboros ígérkezett, de megbetegedése miatt Radnay Farkas kanonok, felszentelt püspök helyettesítette az ünnepélyen. A gerlai csőszháznál várta a gróf és a falu vezetői, ahol a régi Fehér-Körös hídja állt. A szertartást nagy eszem-iszom követte a Wenckheim család számlájára. Az idegeneknek a kocsmákban főzettek. Az ú.n. intelligencia (kasznárok, ispánok, tanítók) részére, akik voltak vagy nyolcvanan, a parkban terítettek. A cselédek is kaptak egy kilogramm húst és egy liter bort. Száz szegény részére még öt ezüstkoronát és egy-egy cipót is kiosztottak.
Az 1978-as békési földrengéskor életveszélyesen megsérült a templom. A restaurálás megkezdése előtt ár- és belvíz is pusztított. A felújítás hárommillió forintba került. Hat évig húzódott el a munka. Az összeg felét a doboziak adták össze, illetve munkával egyenlítették ki.