Magtár

1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület, amely Ybl Miklós kiemelkedő alkotása. Itt is láthatjuk, hogy milyen korszerű és meglepő, valamint nagyvonalú alkotást hozhat létre az építész, ha a szükségletek kielégítésére törekszik. Ybl Miklós műve igazi előfutára a mai archietonikus törekvéseknek.

A tömböt a mellette álló szárító toronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtó a terményt szállító kocsik számára. Se profilja, se párkánya, se váll- vagy zárköve nincs. A szárító torony földszintjét félköríves ablakok, emeleti falait pedig a vak árkádos felső frízig négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Érdekes, hogy az utóbbiak mindig csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban! Ezt a belső szárító szerkezet írja elő. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medallionos, (érem formájú faldíszítmény) sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfalra borul.

Az épületet néhány helyen átalakították. A magtár -napjainkra erősen romlott állapota ellenére is- impozáns agrártörténeti emléknek számít.