Doba látnivalói
Erdődy-kastélypark
Cím
Doba
Somlóvár 13.
47.169773 N, 17.393907 E
![Erdődy-kastélypark, Doba](https://kirandulastervezo.hu/photos-sm/Doba_Erdody_Kastelypark_1.webp)
![Erdődy-kastélypark, Doba](https://kirandulastervezo.hu/photos-sm/Doba_Erdody_Kastelypark_2.webp)
![Erdődy-kastélypark, Doba](https://kirandulastervezo.hu/photos-sm/Doba_Erdody_Kastelypark_3.webp)
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még nem érkezett hozzászólás.
Az eredetileg nyaralókastélynak szánt épületet Erdődy Károly (Erdődy Kajetán) gróf, váradi főispán emeltette a XIX. század elején a park legmagasabb pontjára, a 174 m magas Somlóvár nevű dombra. Tervezője Charles Moreau, a neves francia építész volt, a munkálatokat pedig, Anreith János György, a szombathelyi székesegyházat építésvezetője és Woyta Donát irányította. A szükséges anyagokat, mint a lakatosmunkákat, parkettát, ajtókat külföldről, a szakembereket pedig Morvaországból, Horvátországból, Itáliából, és Bécsből hozatták, ha a Vas és Veszprém megyében fekvő birtokokon nem találtak megfelelőket.
Alaprajza, homlokzati rendszere a klasszicizmus szellemének megfelelően letisztult, világos képet mutat. A főhomlokzati portikusz alól nyílik az előcsarnok, a bécsi Engl által tervezett emeleti lépcsővel. Az ehhez kapcsolódó folyosóról nyílnak a szobák. Az épület déli és északi végét egy-egy, a homlokzatokon építészeti tömegként megjelenő csarnok zárja. A déliben, amely a télikertnek, növényháznak épült, az e korból ismert legnagyobb méretű mozaikpadló maradt fenn. Amint az évszámos családi címer mutatja 1839-ben készült.
A kastélyt körülölelő, jelenleg védett parkot is Charles Moreau tervezte. Az angolkert elemeiről, a fáktól, bokrokról maga a táj gondoskodott. A tervező felhasználta az adott természeti környezetet, csak a vizeket kellett az erdők és a legelők közé rendezni. A park az angolkertek nemzetközi nyilvántartásában is szerepel.
Az így létrejött kastélykert hazánkban egyedülálló. Nemcsak mérete miatt (akkora, mint a Városliget: 100 ha!), hanem kertépítészeti koncepciója miatt is jelentős. Érzékelhetően ,,benne ül a tájban”, a kastélyból egészen mesteri módon nagy távolságú épületekre nyílik rálátás. Mivel a tájképi kertek három generációja (klasszikus, szentimentális és gyűjteményes) közül az elsőbe tartozik, itt nincsenek kerti építmények, pavilonok, obeliszkek, emlékpadok. Itt ,,csupán” az átlátásokkal és a festőien komponált növénycsoportokkal értek el hatást.
A kontinensen a legtöbb korai tájképi kertet átalakították, és a tulajdonosok érdeklődési körének megfelelő építményeket húztak fel benne. Ebben a kertben ez talán azért sem történt meg a későbbiek során sem, mert az Erdődy-család szinte minden tagja országszerte ismert szenvedélyes növénybarát volt, és kertjükben a fákat, bokrokat és növényritkaságokat tartották a legfőbb értéknek. Itt volt az egyik első télikert az országban.
A kastély 1945-ig volt az Erdődy család kezén. A Vörös Hadsereg katonái elől Münchenbe menekültek, ahol a Wittelsbach család fogadta be őket. Érdekes fintora a sorsnak, hogy amikor ők a nácik elől menekültek, akkor az Erdődyeknél laktak.
A háború után tüdőszanatórium, majd szocioterápiás intézet kapott helyet a kastély falai között. Néhány éve a MÁG ( Műemlékek Állami Gondoksága, mai nevén Műemlékek Nemzeti Gondoksága) vette át a vagyongazdálkodási szerepet. Elkészült az Europa Nostra-díjat nyert helyreállítási koncepcióterv is, melynek készítője: Alföldy Gábor táj- és kertépítész. Jelenlegi rekonstrukciója és közjóléti feltárása lehetővé teszi az intézmény korlátozott látogathatóságát, mely előzetes bejelentkezés alapján történhet.