Rádió- és Televíziómúzeum

1893. február 15-én Puskás Tivadar a világon elsőként Budapesten teremtette meg a folyamatos műsorszóró adást találmánya, a Telefonhírmondó segítségével.

1992. november 10-én nyitotta meg kapuit a Postamúzeum Rádió és Televízió Múzeuma Diósdon, az 1943-ban Schármár Jenő postaigazgató tervei alapján épített egykori rövidhullámú adóállomás épületében. 1995. december 1-jén, a magyar rádió-műsorszórás megindulásának 70. évfordulóján nyílt meg a múzeum állandó kiállítása, a rádióállomás egykori adótermében és a csatlakozó kisebb helyiségekben. A magyar rádiózás és televíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg.

A terem galériáján hangrögzítő berendezések, mérőműszerek, elektroncsövek, tranzisztorok, kábelek, szigetelők, valamint a terem két oldalán kiállított rádió- és televízió vevőberendezések katalógusa található. A teremhez csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

A folyosóról nyíló két teremben dr. Békésy György Nobel-díjas fizikus, akadémikus, postamérnök életútját bemutató kiállítás és a hawaii egyetemről hazatért kísérleti berendezések találtak otthonra.

A Békésy emlékszobák mellett a Magyar Rádió stúdióját találjuk egy felolvasó- és egy technikai helyiséggel.

A múzeum kertjében a magyar műsorszórás jeles személyiségeinek emlékoszlopait és a magyar műsorszórás antennáit, talpszigetelőit és fényszóróit láthatjuk. A kert kilátóteraszáról megszemlélhetjük a látóhatár peremén a Duna ezüstös csíkja mögött zöldellő Csepel szigetét és a magyar rádió-műsorszórás védett ipari műemlékét, a 314 méter magas lakihegyi antennatornyot, ami egykor a világ legmagasabb acélépítménye volt.