Magyarok Nagyasszonya Templom

Gerliczy Ferenc báró bőkezűségéből 1901-1909 között építtetett, 1904-ben, Glattfelder Gyula temesvári püspök engedélyével, Govrik Sándor szőregi plébános által felszentelt, Magyarok Nagyasszonya titulust viselő templomban a szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, gyönyörű neogót oltárokat pillantunk meg. A sötétbarna színű főoltár igazi szárnyas oltár, mely élethűen idézi a középkor nálunk ritkán látható csodáját.

Az oltár középső részén, nagy szoborfülkében a legfontosabb jelenet látható: első szent királyunkat látjuk, amint felajánlja a felhők fölött trónoló Magyarok Nagyasszonyának országa koronáját.

A két-két szomszédos szoborfülkében egy-egy szent faragott alakja. Jobb oldalt Szalézi szent Ferencet teljes papi díszében látjuk: ő a kegyúr, Gerliczy Ferenc védőszentje. Ellenkező oldalon Remete szent Félix, Gerliczy Félix patrónusa. A kinyitott szárnyas oltár külső szárnyai szépségükben harmonizálnak a belső jelenetekkel. Bal szélen szent Anna, Szűz Mária édesanyjának domborművű alakja, akit drága ruhában és arany mintás fülkében állít elénk a művész. Jobbról szent Joachim alázatosan zárja a képet. Ha a két szárnyat becsukjuk, a külső szárnyakon, aranyló háttér előtt baloldalon szent Mihály arkangyal harcos alakja, míg jobbra Rafael arkangyal kapott helyet.

Figyelemre méltó a két, szépen kivitelezett, hasonlóképpen fából faragott, szinte csipke finomságú mellékoltár. Ezek egyikén Jézus Szíve szobor, a másikon pedig szent József. A jól sikerült szószék a kegyúr jóvoltából reliefszerű kazettás berakást kapott s még a hangvetőnek is több tornyocskája van. A szobrok között különös figyelmet érdemel a hátul, az orgonakarzat alatti szent Antal szobor, mivel egy nagyon finoman, fából faragott felirattal díszes.

Érdemes tudnunk, hogy az ékszerdoboznak számító templom építésze is korának egyik legjobbja volt. Sztarill Ferenc az egyik legjobb nagyváradi építész, egyben az ottani építőiparosok szövetségének elnöke, aki építőmesteri oklevelét Budapesten szerezte.