Több, mint 210 éve szerezte meg Deszket és a környező települések területeit a Gerliczy család. Az egyik leszármazott 1884-ben kastélyt építve le is telepedett. Felvilágosult, az új gazdasági, műszaki megoldásokra nyitott Gerliczy Ferenc a település hosszú távú fejlődésének elindítója volt. Nevéhez fűződik még a neogótikus templom építése is. A terveket Nagyvárad főépítésze, Starill Ferenc készítette.
Báró Gerliczy Ferenc (1859-1914) 1884-ben nőül vette báró Fejérváry Gizellát. Feleségének hozományából épült a kastély. Az épület egyemeletes, 4+2+1+2+4 ablakkiosztású, a sarokrészeket manzárdtetővel hangsúlyozó, hangulatos eklektikus alkotás volt. A bejáratot két-két dór oszlopon nyugvó kis erkély, fölötte a tető síkjából kiugró attikafal a bárói címerrel tette hangsúlyossá. A kastélyt 18 holdas park vette körül. Az országútról kocsibejáró, kiskapuk és a hozzájuk tartozó kapus épületek, egyéb gazdasági épületek zárták el, illetve körül. A főbejárattal szemben az országút másik oldalán földszintes barokk hangulatú gazdatiszti lakás, (ma vegyes bolt) és kiszolgáló épületek álltak.
1942-ben második emeletet húztak a kastélyra, ezzel a tömeghatása jelentősen megváltozott. A bővítést a déli teraszok hozzáépítésével folytatták. Napjainkra a sokszoros át- és hozzáépítések, bővítések, modernizálások teljesen átformálták az épületet. Az államosítás után, 1948-ban a szanatóriumot az Egészségügyi Minisztérium Csonttbc Gyógyintézetté szervezte át. 1969-ben a Csongrád Megyei Tanács a csonttbc-s gyógyintézetet tüdőgyógyintézetté nyilvánította. 1972-től Csongrád megye kiemelt tüdőgondozó szanatóriuma működött az épületben. 1995-ben az intézmény felvette a Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza nevet. 1989-tól Prof. Dr. Kraszkó Pál vezetésével itt kapott helyet a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszéke.
Annak ellenére, hogy az átépítésekkel megváltozott az épület ritmusa, a település számára mindig is kastély marad, melynek az eredeti formáját még mindig láthatjuk a fő utcáról.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Báró Gerliczy Ferenc (1859-1914) 1884-ben nőül vette báró Fejérváry Gizellát. Feleségének hozományából épült a kastély. Az épület egyemeletes, 4+2+1+2+4 ablakkiosztású, a sarokrészeket manzárdtetővel hangsúlyozó, hangulatos eklektikus alkotás volt. A bejáratot két-két dór oszlopon nyugvó kis erkély, fölötte a tető síkjából kiugró attikafal a bárói címerrel tette hangsúlyossá. A kastélyt 18 holdas park vette körül. Az országútról kocsibejáró, kiskapuk és a hozzájuk tartozó kapus épületek, egyéb gazdasági épületek zárták el, illetve körül. A főbejárattal szemben az országút másik oldalán földszintes barokk hangulatú gazdatiszti lakás, (ma vegyes bolt) és kiszolgáló épületek álltak.
1942-ben második emeletet húztak a kastélyra, ezzel a tömeghatása jelentősen megváltozott. A bővítést a déli teraszok hozzáépítésével folytatták. Napjainkra a sokszoros át- és hozzáépítések, bővítések, modernizálások teljesen átformálták az épületet. Az államosítás után, 1948-ban a szanatóriumot az Egészségügyi Minisztérium Csonttbc Gyógyintézetté szervezte át. 1969-ben a Csongrád Megyei Tanács a csonttbc-s gyógyintézetet tüdőgyógyintézetté nyilvánította. 1972-től Csongrád megye kiemelt tüdőgondozó szanatóriuma működött az épületben. 1995-ben az intézmény felvette a Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza nevet. 1989-tól Prof. Dr. Kraszkó Pál vezetésével itt kapott helyet a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszéke.
Annak ellenére, hogy az átépítésekkel megváltozott az épület ritmusa, a település számára mindig is kastély marad, melynek az eredeti formáját még mindig láthatjuk a fő utcáról.