Református templom

Dédest és Bántapolcsányt 1950-ben egyesítették, azóta Dédestapolcsány a neve, s mind a két falurészben van templom. A középkori falu az 1254-ben már állott váráról volt ismeretes, sőt 1304-ben Szent Mártonról nevezett egyházát említik, melynek papja is volt. Dédes a XV. században királyi birtok volt és mezővárosi rangot kapott.

1566-ban Hasszán török basa lerombolta a várat, amely többé nem épült fel. A Perényi- és Orlai-családok földesurasága alatt lettek lakói lakói reformátusok. Az 1595-ös összeírás templomáról tudósít, amely nem sokáig állt, mert 1608-ban fatemplomot építettek. Jelenlegi templomát 1800-01-ben építették késő barokk stílusban, a nyugati homlokzat előtti 28 m magas tornyával, Pissl Bálint rimaszombati kőművesmester terve alapján. Az épület keleti vége félköríves záródású. A mennyezet eredetileg díszes és fakazettás volt, de amikor 1930-ban belső berendezését megújították, lebontották a mennyezetet, helyére pedig szürke olajfestékkel mázolt, csillagokkal díszített sík famennyezet került. A régi kazettákból a Miskolci Herman Ottó Múzeum restauráltatott néhányat, közülük emlékeztetőül kettőt a déli bejárat fölé helyeztek a falra.

Az északi falon látjuk az I. világháborús hősi emléktáblát. A templomot legutóbb eredeti formájában újították meg, visszahelyezve a restaurált és megújított kazettás mennyezetet.