Református Nagytemplom

A Debreceni Református Nagytemplom nem csupán Magyarország legnagyobb református temploma, hanem a város és az egész magyar református egyház egyik legfontosabb szimbóluma. A templom építése Péchy Mihály tervei alapján 1805-ben kezdődött, és 1827-re fejeződött be. Az impozáns, neoklasszicista stílusban épült épület alapterülete alapján hazánk legnagyobb református temploma, és közel kétezer ember befogadására képes.

A Nagytemplom nemcsak építészeti remekmű, hanem jelentős történelmi helyszín is. Az 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény hazánk egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyévé tette a templomot. 1991-ben II. János Pál pápa is ellátogatott ide, és szolgálatot tartott a templomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben található gályarabok emlékművét.

A templom főhajója 55 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A tornyok magassága 61 méter, és a belső tér magassága 21 méter. A templom egyik legimpozánsabb eleme az 1838-ban Jacob Deutschmann bécsi mester által készített orgona, amely 4258 síppal, három manuállal és 52 regiszterrel rendelkezik. Ez az orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere, és nemcsak az istentiszteleteken, hanem orgonakoncerteken és komolyzenei hangversenyeken is megcsodálható.

A keleti toronyban akadálymentesített lift viszi a látogatókat egészen a hatodik emeletig, ahol a régi óraszerkezet és Péchy Mihály eredeti templommakettje látható. Innen a látogatók felsétálhatnak a nyugati torony kupolájához, ahol a Rákóczi-harang található, valamint élvezhetik a városra nyíló lenyűgöző kilátást a két torony között húzódó panorámajárdáról.

A Debreceni Református Nagytemplom nemcsak a hívők, hanem a történelem és kultúra iránt érdeklődők számára is különleges helyszín. A templom gazdag történelme, impozáns építészete és jelentős kulturális szerepe miatt a Nagytemplom meglátogatása kihagyhatatlan élmény minden Debrecenbe látogató számára.