Pest megye déli részén helyezkedik el, Alsónémedi, Ócsa, Bugyi, Dabas, Kakucs, Inárcs és Újhartyán közigazgatási határában. Négy kistáj, a Pesti hordalékkúp síkság, a Csepeli-sík, a Pilis-Alpári homokhát és a Kiskunsági homokhát találkozásánál fekszik ez a terület. Jellemzője a homokhátságba mélyedő teknőrendszer, mely a Duna egykor hordalékán alakult ki. A változó méretű és alakú mélyedések gazdag lápvilágnak adnak otthont, míg a homokhátak száraz környezeti adottságai közt pusztagyepek alakultak ki. A vidék növényzete az élőhelyek sokszínűsége miatt igen gazdag, részben lápi, részben homoki növényzet; valamint az ezek között kialakult átmenetek borítják a felszínt. A Turjánvidék jellegzetes képét kialakító különféle láprétek védett növényei között említhető a szibériai nőszirom és a fokozottan védett vidrafű.
A Dabas melletti védett területen lévő mocsárszemek és a turján a pusztulóban lévő alföldi ősi láperdők egykori képét idézi. A kőrises égerláp erdő lombkoronaszintjét az éger és a magyar kőris alkotja. A cserjeszint kutyabengében és kányabangitában gazdag. A gyepszint lágyszárú növényei közül említésre méltó a part sás, a mocsári sás és a széleslevelű békakorsó. Ritkaság a fák tövén élő szálkás pajzsika és a tőzegpáfrány. Nagy tömegben virít májusban az erdei víztükrön a békaliliom.
Az itt található nagy számú kosborféle populációja országos viszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel. A homoki kaszálók a legritkább orchideák (kosborflatnivalok05élék) utolsó termőhelyei; tíz, jórészt igen ritka orchideafélének biztosít zavartalan tenyészőhelyet. Rendkívül fajgazdag a Dabas határában elhelyezkedő üde rétek zöme; a legtöbb védett lápi növény előfordulása ehhez az asszociációhoz kötődik, pl.: szúnyoglábú bibircsvirág, buglyos szegfű, kornistárnics, mocsári nőszőfű és a szarvasbangó (amely 1989-től Dabas címernövénye).
A terület állatvilágából kiemelkedő fontosságú a rendkívül veszélyeztetett és fokozottan védett parlagi vipera populációja, amely Dabas térségében él. A ritka fajok közül még meg kell említeni a Metelka Ferenc dabasi gyógyszerész által 1859-ben felfedezett, és róla elnevezett Metelka medvelepkét. E területen, a vízállások növényzetén, a mocsári kutyatejen élt (és talán még él) ez az éjjeli lepke faj. A gyűjtők szerzési vágya és a lecsapolás a csak itt előforduló lepkefaj eltűnéséhez vezetett 1941-ben. Időközben Orgovány környékén újabb példányokat találtak. A Turjánvidék egy része nemzetközi madárvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik. Számos védett (szürke gém, bíbic, nádirigó) és fokozottan védett (bölömbika, vörösgém, nagy kócsag, fehér gólya, fekete gólya, haris, hamvas rétihéja) madárfaj előfordulását regisztrálták. Az emlősök közül kiemelendő a fokozottan védett vidra. A dabasi turjános 148 hektár területű.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Dabas melletti védett területen lévő mocsárszemek és a turján a pusztulóban lévő alföldi ősi láperdők egykori képét idézi. A kőrises égerláp erdő lombkoronaszintjét az éger és a magyar kőris alkotja. A cserjeszint kutyabengében és kányabangitában gazdag. A gyepszint lágyszárú növényei közül említésre méltó a part sás, a mocsári sás és a széleslevelű békakorsó. Ritkaság a fák tövén élő szálkás pajzsika és a tőzegpáfrány. Nagy tömegben virít májusban az erdei víztükrön a békaliliom.
Az itt található nagy számú kosborféle populációja országos viszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel. A homoki kaszálók a legritkább orchideák (kosborflatnivalok05élék) utolsó termőhelyei; tíz, jórészt igen ritka orchideafélének biztosít zavartalan tenyészőhelyet. Rendkívül fajgazdag a Dabas határában elhelyezkedő üde rétek zöme; a legtöbb védett lápi növény előfordulása ehhez az asszociációhoz kötődik, pl.: szúnyoglábú bibircsvirág, buglyos szegfű, kornistárnics, mocsári nőszőfű és a szarvasbangó (amely 1989-től Dabas címernövénye).
A terület állatvilágából kiemelkedő fontosságú a rendkívül veszélyeztetett és fokozottan védett parlagi vipera populációja, amely Dabas térségében él. A ritka fajok közül még meg kell említeni a Metelka Ferenc dabasi gyógyszerész által 1859-ben felfedezett, és róla elnevezett Metelka medvelepkét. E területen, a vízállások növényzetén, a mocsári kutyatejen élt (és talán még él) ez az éjjeli lepke faj. A gyűjtők szerzési vágya és a lecsapolás a csak itt előforduló lepkefaj eltűnéséhez vezetett 1941-ben. Időközben Orgovány környékén újabb példányokat találtak. A Turjánvidék egy része nemzetközi madárvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik. Számos védett (szürke gém, bíbic, nádirigó) és fokozottan védett (bölömbika, vörösgém, nagy kócsag, fehér gólya, fekete gólya, haris, hamvas rétihéja) madárfaj előfordulását regisztrálták. Az emlősök közül kiemelendő a fokozottan védett vidra. A dabasi turjános 148 hektár területű.