Magyarország Kormánya a 2014-es évet holokauszt emlékévvé nyilvánította. Dabas Város Önkormányzata is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Az elmúlt esztendőben városunk több rendezvényt szervezett a háborúban elhunyt zsidó áldozatok tiszteletére, így megemlékeztünk a helyi és a térségi áldozatokról. Az rendezvénysorozat egyik legfontosabb momentuma a Térségi Holokauszt Emlékpont átadása volt. A jelenleg múzeumként funkcionáló épület különlegessége, hogy a háború előtt két zsidó család, a Tusák és a Bragyova család lakta az épületet, a hozzá tartozó földeken mezőgazdasági munkálatokat végeztek és szódagyárat üzemeltettek.
Az épület az évtizedek folyamán rendkívül rossz állapotba került, minden része felújítást igényelt, a főfalakon és a födémen kívül minden renováláson esett át. A munkálatok 2014 nyarán kezdődtek, az átadására pedig 2014 novemberében került sor Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövetének jelenlétében. 70 évvel a világháború után újra megtelt élettel a ház, a megnyitón felcsendültek a zsidóság imádságai, jellegzetes dalai, és a nagykövet úrnak köszönhetően héber szavak hangoztak el a helyszínen. A ház tulajdonosa, Bragyova György túlélte a munkatábort, visszatért a szülői házba, de miután hiába reménykedett szerettei hazatérésében, elhagyta szülőfaluját és új hazát keresve kivándorolt Izraelbe. Bragyova György családtagjai, lányai részt vettek a felújított épület megnyitón, így hát jelképesen, lélekben ő is ott lehetett a szülőházában, amely ma már az emlékezés, a kegyelet térségi központjává vált.
A múzeumban négy kiállítótér kapott helyet. Igyekeztünk úgy berendezni a termeket, hogy az ide látogató turistacsoportok hű képet kapjanak az eltűnt dabasi zsidó közösségről, a holokauszt térségi vonatkozásairól. A tervezés szakaszának az volt a célja, hogy egy olyan emlékhely épüljön meg, amely minden térségi áldozat nevét megörökíti, mivel sem Dabason sem a környéken nem volt ilyen jellegű kegyeleti pont. Egy olyan tárlat kapott helyet a házban, amely a zsidóság vallását, ünnepeit hivatott bemutatni. A termet olyan eszközökkel, tárgyakkal rendeztük be, amelyeket a zsinagógai istentiszteletek és az otthoni imádkozás alkalmával egyaránt használnak a vallásos családok. Így kerültek a vitrinekbe a héber imakönyvek, a tallit, a menóra, vagy éppen a széder-tál.
Az emlékpont egyik szobájának anyaga a ház tulajdonosáról, a helyi zsidó családok háború előtti életéről szól, amelynek feltárása a mélyreható kutatómunkának köszönhető. E kutatások alapján készültek el a kifüggesztett tablók és így jutottunk a fotókiállítás anyagához is. Központi helyre került a Dabasi Zsidó Hitközség meghatározó személyiségeinek emléket állító tárlatunk, ahol többek között korabeli iratok, képek, portrék, illetve a mesterségeikhez használt eredeti tárgyak is helyet kaptak. A városvezetés kiemelten fontosnak tarja, hogy a fiatalabb korosztály minél szélesebb körben ismerkedjen meg a témával. Lehetőséget teremtett arra, hogy a helyi és a térségi iskolák diákjai megtekintsék a múzeum kiállításait, a holokauszt helyi túlélőivel készült portréfilmeket, meghallgathassák vallási elöljárók előadásait.
Az emlékhely létrehozása nem valósulhatott volna meg a Civil Alap - 2014 - Magyar Holokauszt Emlékév pályázati forrása, valamint a dabasi önkormányzat önrésze nélkül. Az önkormányzat az épületet helyi védettségű építészeti értéknek minősítette.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az épület az évtizedek folyamán rendkívül rossz állapotba került, minden része felújítást igényelt, a főfalakon és a födémen kívül minden renováláson esett át. A munkálatok 2014 nyarán kezdődtek, az átadására pedig 2014 novemberében került sor Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövetének jelenlétében. 70 évvel a világháború után újra megtelt élettel a ház, a megnyitón felcsendültek a zsidóság imádságai, jellegzetes dalai, és a nagykövet úrnak köszönhetően héber szavak hangoztak el a helyszínen. A ház tulajdonosa, Bragyova György túlélte a munkatábort, visszatért a szülői házba, de miután hiába reménykedett szerettei hazatérésében, elhagyta szülőfaluját és új hazát keresve kivándorolt Izraelbe. Bragyova György családtagjai, lányai részt vettek a felújított épület megnyitón, így hát jelképesen, lélekben ő is ott lehetett a szülőházában, amely ma már az emlékezés, a kegyelet térségi központjává vált.
A múzeumban négy kiállítótér kapott helyet. Igyekeztünk úgy berendezni a termeket, hogy az ide látogató turistacsoportok hű képet kapjanak az eltűnt dabasi zsidó közösségről, a holokauszt térségi vonatkozásairól. A tervezés szakaszának az volt a célja, hogy egy olyan emlékhely épüljön meg, amely minden térségi áldozat nevét megörökíti, mivel sem Dabason sem a környéken nem volt ilyen jellegű kegyeleti pont. Egy olyan tárlat kapott helyet a házban, amely a zsidóság vallását, ünnepeit hivatott bemutatni. A termet olyan eszközökkel, tárgyakkal rendeztük be, amelyeket a zsinagógai istentiszteletek és az otthoni imádkozás alkalmával egyaránt használnak a vallásos családok. Így kerültek a vitrinekbe a héber imakönyvek, a tallit, a menóra, vagy éppen a széder-tál.
Az emlékpont egyik szobájának anyaga a ház tulajdonosáról, a helyi zsidó családok háború előtti életéről szól, amelynek feltárása a mélyreható kutatómunkának köszönhető. E kutatások alapján készültek el a kifüggesztett tablók és így jutottunk a fotókiállítás anyagához is. Központi helyre került a Dabasi Zsidó Hitközség meghatározó személyiségeinek emléket állító tárlatunk, ahol többek között korabeli iratok, képek, portrék, illetve a mesterségeikhez használt eredeti tárgyak is helyet kaptak. A városvezetés kiemelten fontosnak tarja, hogy a fiatalabb korosztály minél szélesebb körben ismerkedjen meg a témával. Lehetőséget teremtett arra, hogy a helyi és a térségi iskolák diákjai megtekintsék a múzeum kiállításait, a holokauszt helyi túlélőivel készült portréfilmeket, meghallgathassák vallási elöljárók előadásait.
Az emlékhely létrehozása nem valósulhatott volna meg a Civil Alap - 2014 - Magyar Holokauszt Emlékév pályázati forrása, valamint a dabasi önkormányzat önrésze nélkül. Az önkormányzat az épületet helyi védettségű építészeti értéknek minősítette.