Csorvási löszgyep

A volgamenti hérics (Adonis volgensis) Magyarország legritkább és legveszélyeztetettebb növényritkaságai közé tartozik, az ország területén egyetlen állománya Csorvás mellett található. Valószínűleg a jégkorszak utáni sztyeppklíma idején kerülhetett az Alföldre.

A hazai szakkönyvekben még ma is erdélyi hérics (Adonis x hybida G. Wolff ex Simonk., syn: A. transsylvanica Simonov) néven szerepel, mert feltételezték, hogy a tavaszi hérics és a volgai hérics állandósult hibridje. A Sramkó Gábor debreceni botanikus vezetésével napjainkban folyó genetikai vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a csorvási növény valójában nem hibrid, hanem tisztán volgamenti hérics.

A növényt 1935-ben fedezték fel, mint a magyar flóra új tagját. Akkor még tizenöt helyen fordult elő jelenlegi élőhelyének tágabb környezetében. Állományának nagyarányú csökkenését a kiszántás, vegyszeres gyomirtás és az állatgyógyászati célokat szolgáló tályoggyökér gyűjtés jelentette. 1961-ben a Hódmezővásárhely határában lévő Csomorkány mellett is megtalálták, de onnan később kipusztult termőhelyének becserjésedése miatt.

A volgamenti hérics volt az első növényfaj Magyarországon, melyet 1971-ben még megmaradt természetes termőhelyeivel együtt védetté nyilvánítottak. Mezsgyére visszaszorult maradvány élőhelyén számos értékes és védett löszgyepfajjal együtt fordul elő, mint amilyen a kék atracél (Anchusa barrelieri), a gumós macskahere (Phlomis tuberosa), a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), vagy a karcsú orbáncfű (Hypericum elegans).