Rába folyó

A Rába hazánk legtermészetesebb folyója. A Rába országhatár és Csákánydoroszló közötti szakasza végig az Őrségi Nemzeti Park területéhez tartozik, annak egyik legértékesebb része.

Folyószabályozási beavatkozások csak hosszabb-rövidebb szakaszán, általában a települések közvetlen környezetében történtek. A folyó ártere jelentős részben megőrizte természetes növényvilágát, a kemény és lágylombos (fehérnyár és fűz) ligeterdőket, réteket.

Mint természetvédelmi, tájvédelmi és víztani szempontból egyaránt értékes képződmények kiemelendők a zegzugosan kanyargó vízfolyás, a feltöltődés és a szukcesszió különböző szakaszában lévő holtágak, a képződő, majd felszámolódó zátonyok, szigetek, és a kialakult magas partfalak.

A természetes és természetközeli erdők számos ritka, veszélyeztetett élőlénynek nyújtanak otthont, a helyenként mocsaras, lápos rétek lepke, szitakötő faunája igen gazdag, s kitűnő táplálkozó területei a környék jelentős fehér és fekete gólya valamint szürke gém állományának.

A kanyargó folyó, s a vele szervesen együtt élő holtágai nagyszerű ívóhelyei számos hal fajunknak, köztük számos védett fajnak, mint a kurta baing, a sújtásos küsz, a magyar bucó, a küllők és a csíkok valamennyi faja. A Rábát tápláló patakok, de maga a Rába is gazdag szitakötőkben, kérészekben és tegzesekben, köztük számos nemzetközi egyezmény által is védett fajban.

A Rába madárvilágából kiemelendő a homokzátonyokon fészkelő néhány tucatnyi kis lile és billegető cankó, stabil jégmadár állománya, s néhány szürke gém telep a folyót övező százados galéria erdőkben. A meredek partfalaknak, a szakadó partoknak értékes ritka madarai a parti fecskék és a gyurgyalag.

Kis számban előfordul a Rábán az Európa szerte veszélyeztetett, fokozottan védett vidra is, s a kipusztult hód visszatelepedésére is sor került.

A Rába teljes magyarországi szakasza, mint természeti értékekben gazdag zöldfolyosó természetvédelmi területnek minősül. A szeszélyesen és szabadon kanyargó Rába folyó mentén és a nyugodt vizű malomcsatorna mentén kiváló lehetőség nyílik a horgászszenvedély beteljesítésére. De a környezet önmagában is kellemes és nyugodt, meghitt, remek kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyók számára. Jól megfigyelhetők a Rába folyó árterének sajátos élővilágának növénytársulásai, sőt a szerencsések védett állatokat is szemügyre vehetnek.

A Rába folyó és belőle leágazó malomcsatorna változatos horgászhelyeket biztosít a vizek szerelmeseinek. Horgászati szempontból több egymástól vízmélységben, vízsebességben és egyéb paraméterekben különböző és viszonylag egymáshoz közeli horgászhelyek várják a „pecásokat”.

A magyarlak határában lévő duzzasztómű felett csaknem álló és nagymélységű víz, a duzzasztó alatt gyors és alacsonyabb vízállású oxigéndús víz, a malomcsatorna felvízi szakaszán viszonylag lassabb, állandó mélységű és szabályos mederfenékkel rendelkező víz, míg a vízerőmű után sekély és oxigéndús, sebes hegyi folyókra emlékeztető víz fogadja horgászni, pihenni vágyókat.

A Malom-csatorna horgászverseny-pályaként is használható.

A Rába Szentgotthárd – Sárvár közötti szakasza kedvelt színtere a vadvízi evezés szerelmeseinek.
A számos kanyarulat, zátony, bedőlt fa élményekben gazdag túrázást biztosít.
Csörötnek közkedvelt megállóhelye a túrázóknak, akiknek fogadására a település központjában, a Rába közúti hídja után közvetlenül a jobb parton szép, esztétikus kikötőt, és fogadóépületet, sátorozó helyeket alakított ki az Önkormányzat.