Az „Örök ige” temploma 1983-85 között épült. Terveit Fazakas Péter megyei főépítész készítette, melyért építészeti nívódíjat kapott.
A templom gondolata és formája egy évek során formálódott meditációból fogant, mondhatni „kőbe öntött emlékezés”. A templom ősidők óta középpont volt, a település központja és az élet fókusza. Az Örök ige temploma is középpont, az ember életterének is középpontja. Találkozópont ez a hely.
A falu itt már egész elvékonyodó vonal, csak fél utcasor. Az élet már-már búcsúzik. Átadja helyét az enyészetnek. A temetőkert a domb lábához simul a templom túloldalán. Élet és halál határmezsgyéjén áll a templom: az emberlétezés fókuszában.
A templom lépcsőjéhez apró kerten át érkezünk. A kert – az Isten-barátság ősi jelképeként – az Édent idézi fel. Középütt hármas járdasor siet az öt lépcsőfokig, melyen föllépve megállunk a kapu előtt. A kapu Krisztus szimbóluma, és a templomé. Mint csatos imakönyv fedele ez is rézveretű. Bronztáblák sorolják az érkezőnek a Szentírás 72 könyvének nevét. Az épület a földhöz simul, mintegy ráragad: nem visel tetőt, egyébként sem hivalkodik. Dobozszerű, kereszt alaprajzú tömb.
Az épületen belül a vízszintes főtartók dominánsjellege ragadja meg a figyelmünket. A földig érő ablakain át szinte a belső tér részévé válik az illatos rét és fák lombjai is. A horizontális logikát hirtelen felrobbantja a templom mennyezetén nyíló 6×6 méteres kupola. A kupolán át, mint prizmán keresztül betekint a fény.
A templom belsejében a legelőszőr az oltárkép és a fehér falon tekintélyt parancsolókereszt áll, melynek tövében a szent sírt szimbolizáló tabernákulum húzódik meg szerényen.
A kereszt két oldalán elhelyezkedő oltárkép tablói mintegy szint kölcsönöznek a templombelső puritánságának. A bal oldali kép a Hegyi Beszéd, Szent Máté evangéliumának 5-7. fejezetét ábrázoló jelenet. A jobb oldali kép az Emmauszi jelenet Szent Lukács evangéliumából. A tablók keretét próféták és evangélisták, egyházatyák és Isten népének szentjei töltik ki. Az oltár, mint nyitott könyv evangéliumos az Újszövetséget, a szószék pedig, mint széttekert tekercs az Ószövetséget jelképezi.
A bejárat felett csodálatos hangzású orgona húzódik meg szerényen, a falakat csupán stációk díszítik.
A csörötneki templom jellegzetessége, hogy harangjai különálló – mediterrán jelleget sugárzó – harangtoronyban kaptak helyet.
A templom közvetlen szomszédságában található az ugyancsak mediterrán stílusjegyeket hordozó keresztelő kápolna, melynek közepén márvány keresztelő kút, háttérben pedig a halott Krisztust ölében tartó Mária szobra található.
A templomhoz vezető út mentén szépen gondozott parkban Krisztus szenvedésének állomásit bemutató kerámia domborművekkel díszített stáció körút található, szimbolizált Golgota heggyel, és a Krisztus sírhelyét jelképező barlanggal.
A templom és környezete nagyban növeli Csörötnek hírét, vonzerejét. Mára idegenforgalmi érdekességgé, és vallásturisztikai célponttá vált.Bizonyos, hogy sokáig fogja hirdetni a falu lakóinak mély vallásosságát, áldozatvállalást.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A templom gondolata és formája egy évek során formálódott meditációból fogant, mondhatni „kőbe öntött emlékezés”. A templom ősidők óta középpont volt, a település központja és az élet fókusza. Az Örök ige temploma is középpont, az ember életterének is középpontja. Találkozópont ez a hely.
A falu itt már egész elvékonyodó vonal, csak fél utcasor. Az élet már-már búcsúzik. Átadja helyét az enyészetnek. A temetőkert a domb lábához simul a templom túloldalán. Élet és halál határmezsgyéjén áll a templom: az emberlétezés fókuszában.
A templom lépcsőjéhez apró kerten át érkezünk. A kert – az Isten-barátság ősi jelképeként – az Édent idézi fel. Középütt hármas járdasor siet az öt lépcsőfokig, melyen föllépve megállunk a kapu előtt. A kapu Krisztus szimbóluma, és a templomé. Mint csatos imakönyv fedele ez is rézveretű. Bronztáblák sorolják az érkezőnek a Szentírás 72 könyvének nevét. Az épület a földhöz simul, mintegy ráragad: nem visel tetőt, egyébként sem hivalkodik. Dobozszerű, kereszt alaprajzú tömb.
Az épületen belül a vízszintes főtartók dominánsjellege ragadja meg a figyelmünket. A földig érő ablakain át szinte a belső tér részévé válik az illatos rét és fák lombjai is. A horizontális logikát hirtelen felrobbantja a templom mennyezetén nyíló 6×6 méteres kupola. A kupolán át, mint prizmán keresztül betekint a fény.
A templom belsejében a legelőszőr az oltárkép és a fehér falon tekintélyt parancsolókereszt áll, melynek tövében a szent sírt szimbolizáló tabernákulum húzódik meg szerényen.
A kereszt két oldalán elhelyezkedő oltárkép tablói mintegy szint kölcsönöznek a templombelső puritánságának. A bal oldali kép a Hegyi Beszéd, Szent Máté evangéliumának 5-7. fejezetét ábrázoló jelenet. A jobb oldali kép az Emmauszi jelenet Szent Lukács evangéliumából. A tablók keretét próféták és evangélisták, egyházatyák és Isten népének szentjei töltik ki. Az oltár, mint nyitott könyv evangéliumos az Újszövetséget, a szószék pedig, mint széttekert tekercs az Ószövetséget jelképezi.
A bejárat felett csodálatos hangzású orgona húzódik meg szerényen, a falakat csupán stációk díszítik.
A csörötneki templom jellegzetessége, hogy harangjai különálló – mediterrán jelleget sugárzó – harangtoronyban kaptak helyet.
A templom közvetlen szomszédságában található az ugyancsak mediterrán stílusjegyeket hordozó keresztelő kápolna, melynek közepén márvány keresztelő kút, háttérben pedig a halott Krisztust ölében tartó Mária szobra található.
A templomhoz vezető út mentén szépen gondozott parkban Krisztus szenvedésének állomásit bemutató kerámia domborművekkel díszített stáció körút található, szimbolizált Golgota heggyel, és a Krisztus sírhelyét jelképező barlanggal.
A templom és környezete nagyban növeli Csörötnek hírét, vonzerejét. Mára idegenforgalmi érdekességgé, és vallásturisztikai célponttá vált.Bizonyos, hogy sokáig fogja hirdetni a falu lakóinak mély vallásosságát, áldozatvállalást.