Sárréti Tájvédelmi Körzet

A falunak a főúttól délre fekvő síkvidéki része a Sárrét tájegységéhez tartozik. A XIX. század elején kiterjedt mocsárvilág borította. Ezt a század során lecsapolták. Ma a táj a láprétekre jellemző élővilággal rendelkezik. Egy részén szántóföldi termelés folyik, nagyobbik része hagyományos rét- és legelőgazdálkodásra alkalmas.

A tájvédelmi körzetet a ma már megcsappant számú túzok védelmére hozták létre. De mellette számos védett madár-, kétéltű- és rovarfaj él itt, s növényzete is jellegzetes (több kosborfajt is találhatunk). Az árvalányhajas területek (a homoki árvalányhajjal) a rét homokhátain is megjelennek. A madarak közül kiemelhetjük a fekete gólyát, a réti fülesbaglyot, a réti sast vagy a kékes rétihéját.

Rovarvilágát kevéssé ismerjük. A lepkék közül előfordul itt a ritka nagy tűzlepke és a törpeszender. Rajtuk kívül viszont a hangyaboglárka fajokat emeljük ki: a vérfű-hangyaboglárkát és a sötét hangyaboglárkát. Ezek úgynevezett ernyőfajok, vagyis nyomon követésükkel élőhelyüknek az állapotáról lehet tájékozódni és védelméről gondoskodni. Élőhelyük a Sárrétre oly jellemző vérfüves mocsárrét és a kékperjés láprét. A vérfű-hangyaboglárka tápnövénye az őszi vérfű. A nőstények a petéiket a vérfű virágzatára vagy hajtásaira teszik. A lepke lárváit vörös bütyköshangya fajok táplálják tovább. A parazita lepke váladékával fizet a vöröshangyának. Fennmaradásukhoz a növényre és a hangyafajra is szükségük van.