A közel harminc hektár területű Kálvária-erdő napjainkban Csömör legnagyobb összefüggő erdősége, jól lehet, csak mintegy egy hatoda az összes erdőterületnek, mely a településen található. Legjellemzőbb fafaja az Amerikából származó akác, őshonos – vagy ahhoz közeli – állományok csak a Csömöri-patakkal érintkező területeken vannak. Itt még látható a nyárak és juharok szinte teljes fajválasztéka, és több helyen található cser- és kocsánytalan tölgy, illetve egy-egy helyen mezei szil, kökény, erdei fenyő és magaskőris. A patak közvetlen közelében pedig a nyárfák mellé szép fűzállomány társul.
A Kálvárián többször pusztított erdőtűz. A legutóbbi a nyolcvanas években történt, a legsúlyosabb azonban az I. világháború végén, amikor a faállomány szinte teljes egésze elpusztult. Közel ilyen súlyosnak ígérkező esemény történt volna a 2000-es évek végén, amikor is a teljes területe tarvágásra lett ítélve, melytől széleskörű helyi civil összefogás mentette meg.
Az önkormányzat ma már szinte a teljes erdőterület gazdálkodója, és a tarvágás helyett az erdőfelújítást fokozatosan, (lékeléssel) végzi, fokozatosan lecserélve az inváziós akácot és nyugati ostorfát helyben honos fajokra, jellemzően gyors növekedésű juharokra és hársakra.
A Kálvária-hegy legmagasabb pontja a település szinte minden pontjáról jól látható a maga 221 méteres magasságával. Az Árpád-kori Csömör a XIII. században ide, a hegy nyugati oldalára települt. A helyszínen talált felszíni leletek és az irodalmi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a középkori település erődtemploma a falu fölötti dombon állt.
A templom pusztulását követően 1856-ban ismét kultikus hellyé vált a dombtető, ekkor állították a három keresztet Fráter (Szüts) Julianna adományából. Azóta nevezik a dombot Kálváriahegynek. A két lator szobrát többször vihar tette tönkre, végül keresztjük üres maradt.
A keresztút XV stációját 2008-ban állították a hívek a templom falán lévő, 1859-ben Regensburgból vásárolt barokk domborműsorozat képmásaival. Minden stációnak egy-egy család a gazdája. Nagypénteken és az előtte levő pénteken hagyományosan keresztutat szerveznek ide a katolikusok, utóbbit este, fáklyákkal.
Az erdő kiváló lehetőségeket nyújt a kirándulni, vagy más módon kikapcsolódni vágyók számára nagyszámú jelölt és jelöletlen turistaösvényével. Itt található a budapesti agglomeráció keleti felének leghosszabb szánkópályája is, amely több mint 300 méter hosszan lényegében keresztülszeli a teljes erdőt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Szóljon hozzá, mondja el
véleményét!
További látnivalók a közelben (0)
Szállások a közelben (0)
Szerkesztőségi ajánlat (12)
Szarvasi Arborétum (Pepi-kert)
Magyarország legnagyobb arborétuma, a Szarvasi Arborétum Szarvas határában, a Holt-Körös partján terül el 82 hektáron.Gróf Bolza Pál a Körösök szabályozása után, az 1880-as évek végén kezdte meg azt a
Balatonszemesi Postamúzeum
A Hunyady család szemesi birtokán a 18. század utolsó negyedében a postai lóváltóállomás istállójaként emelt épület 1962 óta ad otthont a Postamúzeum kiállításainak, az idetelepített vasúti mozgóposta
Fekete Gólya Ház
Múzeum - Élmény - JátékCélunk egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráv
Trianon Múzeum
A műemléki védettségű, újjáépült Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató – megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokh
Károlyi-kastély
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Kár
Kristály Múzeum
A Kristály Múzeum, mely csak a nevében múzeum egy kiállítóhely, mely bemutatja a nagy múltú Ajka Kristály termékeit a kezdetektől.A gyárat 1878-ban Neumann Bernát alapította. Eleinte háztartási üvegár
Kiemelt szállás ajánlatok (12)
Kápolnás Vendégház
A Kápolnás Vendégház barátságos szállás, ideális hely a pihenni vágyók, családok, horgászok, vadászok, túrázók, kerékpárosok, természetjárók, természetfotósok részére. Remek kiindulópont a Gemenci erd
Esterházy Fogadó
Esterházy Fogadó a vértes szívében található Kőhányás pusztán. A Kéktúra útvonal egyik bélyegző pontja ahol szállással, étteremmel, nagy parkolóval, zárható kerékpár tárolóval és 5 állásos ló pihenőve
Premier Hotel Miskolc
A Premier Hotel Miskolc a Macropolis bevásárló- és irodaközpontban található, amely egy egész háztömböt foglal el a belvárosban, ahol nagy európai vállalatok irodái, üzletek, apartmanok találhatóak. A
Hotel Narád****
Fedezd fel a természet csodáit Magyarország legmagasabban fekvő, erdőkkel körülölelt wellness szállodájában! Itt, a festői környezetben minden évszakban felejthetetlen élményekben lesz részed, Téged é
Fácános Vadászház és Rendezvényközpont
Soponya a Sárvíz mentén, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. Az Ökoturisztikai Központ a község szélén, csodálatos erdős-tavas környezetben várja a kikapcsolódásra vágyókat. A mintegy 1000 h
Idehaza Vendégház Kisszekeres
Földszintes teljes ház, 3 fős lakosztály, 1 hálótérrel (pótágyazható).Ingyenes parkolásSZÉP kártya elfogadóhely: OTP Nyitvatartás: április 1. - október 30.Macska, kutya bevihető (500 Ft / éj) 1 szoba,
A Kálvárián többször pusztított erdőtűz. A legutóbbi a nyolcvanas években történt, a legsúlyosabb azonban az I. világháború végén, amikor a faállomány szinte teljes egésze elpusztult. Közel ilyen súlyosnak ígérkező esemény történt volna a 2000-es évek végén, amikor is a teljes területe tarvágásra lett ítélve, melytől széleskörű helyi civil összefogás mentette meg.
Az önkormányzat ma már szinte a teljes erdőterület gazdálkodója, és a tarvágás helyett az erdőfelújítást fokozatosan, (lékeléssel) végzi, fokozatosan lecserélve az inváziós akácot és nyugati ostorfát helyben honos fajokra, jellemzően gyors növekedésű juharokra és hársakra.
A Kálvária-hegy legmagasabb pontja a település szinte minden pontjáról jól látható a maga 221 méteres magasságával. Az Árpád-kori Csömör a XIII. században ide, a hegy nyugati oldalára települt. A helyszínen talált felszíni leletek és az irodalmi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a középkori település erődtemploma a falu fölötti dombon állt.
A templom pusztulását követően 1856-ban ismét kultikus hellyé vált a dombtető, ekkor állították a három keresztet Fráter (Szüts) Julianna adományából. Azóta nevezik a dombot Kálváriahegynek. A két lator szobrát többször vihar tette tönkre, végül keresztjük üres maradt.
A keresztút XV stációját 2008-ban állították a hívek a templom falán lévő, 1859-ben Regensburgból vásárolt barokk domborműsorozat képmásaival. Minden stációnak egy-egy család a gazdája. Nagypénteken és az előtte levő pénteken hagyományosan keresztutat szerveznek ide a katolikusok, utóbbit este, fáklyákkal.
Az erdő kiváló lehetőségeket nyújt a kirándulni, vagy más módon kikapcsolódni vágyók számára nagyszámú jelölt és jelöletlen turistaösvényével. Itt található a budapesti agglomeráció keleti felének leghosszabb szánkópályája is, amely több mint 300 méter hosszan lényegében keresztülszeli a teljes erdőt.