Csolnoki bánya-rabtábor emlékhely

Ezen a helyen működött 1952-től 1956-ig a csolnoki rabtábor, ahol főleg politikai elítéltek töltötték büntetésüket és dolgoztak együtt a csolnoki és környékbeli bányászokkal a közeli IX-es, XII-es és XIV-es aknán.

A munkatábor 1952. április 30-án kezdte meg működését 80 elítélttel és az 1956-os forradalom után zárták be. A rabbányászok létszáma 1953-ban még 600 fő alatt volt, majd az elkövetkező években folyamatosan nőtt és 1956 áprilisában 1009 fővel elérte a maximumot. Ez azzal függött össze, hogy az 1956 eleji felülvizsgálatok során egyes munkahely-parancsnokságokat megszüntettek és máshonnan is ideirányították azon elítélteket, akiket még nem akartak szabadon bocsátani. A tábor létszáma ezt követően tovább csökkent, 1956 októberében 600 fő volt.

Számunkra ez a hely Büszkeségpont. A csolnoki és környékbeli bányászok évekig segítették a IX-es aknai politikai elítélteket, szolidaritást és sokszor komoly kockázatot is vállalva. Így, az 1956-os forradalom híre is eljutott a táborba, ahol a politikai elítéltek a bányában tartott éhségsztrájkjuknak köszönhetően, egyetlen puskalövés nélkül vívták ki az egyik utolsó magyar Gulág megszüntetését. Példás összefogásuk és kitartásuk eredményeként minden volt rabbányász törvényesen kiállított szabaduló levéllel térhetett vissza a családjához.