Az Örökségünk Háza épületének az építési idejét és körülményeit homály fedi. Csökmő nagyközség iratai között sajnos kevés adat van az épületről, mert azok nagy része – több más értékes egyházi és községi irattal együtt – 1836. július 20-án, egy tűzvész folytán - megsemmisültek.
Az építésének idejére korabeli térképekből és az épület építészeti megoldásaiból lehet következtetni. Az I. katonai felmérés 1780-1784-között elkészült magyarországi szelvényein található Zekmény (Csökmő) falu házai között nem beazonosítható. Az 1818-1869 között elkészült II. katonai felmérés magyarországi szelvényein viszont már jól látható a templom melletti épület jellegzetes L-alakja. Eddig az időszakig viszont már egy új részt építettek az épülethez.
A felmérések folyamán kiderült, hogy az L-alak udvarfelőli déli része, utólagosan lett hozzácsatolva az épülethez. A ház szerkezeti vizsgálata során Kertész Attila építész megállapította, hogy az építmény az 1700-as évekre jellemző szerkezeti megoldásokkal készült. Ennek a legszebben megmaradt bizonyítéka az épület középső részén lévő régi kémény és a 80-100 cm. vastag falak.
Az első feljegyzések alapján az épület egykor nyílt tornácos, urasági tiszti lak volt Később az egyház vásárolta meg iskolai funkció létesítése, bővítés céljából. Az évek folyamán változott a sárréti emberek élete és szokásai, az épület funkciója viszont maradt a régi. Az iskolához tartozó egykori istállóból foglalkoztató terem, tanterem lett. Az iskola épületén számos javítást, tatarozást végeztek. A 70-es években megszüntették a nyitott tornácot és az épületet fémjelező boltíves ajtónál található „nagy lépcsőt”, mely két toszkán oszloppal alátámasztott előtető fedett. A 2000-es évek elején végképp megszűnt az épület oktatási funkciója. A keleti részében helyet kapó bolthelység – amely 2013-ig funkcionált - átformálta az egykori egybefüggő homlokzatot.
A Csökmői Hagyományőrző Egyesület 2012-ben sikeres pályázatot nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, annak érdekében, hogy Csökmőn létrejöhessen az „Örökségünk Háza”.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az építésének idejére korabeli térképekből és az épület építészeti megoldásaiból lehet következtetni. Az I. katonai felmérés 1780-1784-között elkészült magyarországi szelvényein található Zekmény (Csökmő) falu házai között nem beazonosítható. Az 1818-1869 között elkészült II. katonai felmérés magyarországi szelvényein viszont már jól látható a templom melletti épület jellegzetes L-alakja. Eddig az időszakig viszont már egy új részt építettek az épülethez.
A felmérések folyamán kiderült, hogy az L-alak udvarfelőli déli része, utólagosan lett hozzácsatolva az épülethez. A ház szerkezeti vizsgálata során Kertész Attila építész megállapította, hogy az építmény az 1700-as évekre jellemző szerkezeti megoldásokkal készült. Ennek a legszebben megmaradt bizonyítéka az épület középső részén lévő régi kémény és a 80-100 cm. vastag falak.
Az első feljegyzések alapján az épület egykor nyílt tornácos, urasági tiszti lak volt Később az egyház vásárolta meg iskolai funkció létesítése, bővítés céljából. Az évek folyamán változott a sárréti emberek élete és szokásai, az épület funkciója viszont maradt a régi. Az iskolához tartozó egykori istállóból foglalkoztató terem, tanterem lett. Az iskola épületén számos javítást, tatarozást végeztek. A 70-es években megszüntették a nyitott tornácot és az épületet fémjelező boltíves ajtónál található „nagy lépcsőt”, mely két toszkán oszloppal alátámasztott előtető fedett. A 2000-es évek elején végképp megszűnt az épület oktatási funkciója. A keleti részében helyet kapó bolthelység – amely 2013-ig funkcionált - átformálta az egykori egybefüggő homlokzatot.
A Csökmői Hagyományőrző Egyesület 2012-ben sikeres pályázatot nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, annak érdekében, hogy Csökmőn létrejöhessen az „Örökségünk Háza”.