Csökmői tájház

A ház módosabb gazda háza volt, mely 1870-körül épülhetett, alaprajza egy pitvarból és két szobából áll. Eredetileg nádtető fedte és mindkét szobában volt kemence (egy kerek és egy szögletes), melyekből mára csak a kemence szája, a beépített tűzhely és az egyik helyreállított kemence látható. A házhoz hatalmas udvar és melléképületek (ólak, istállók, góré, szín stb.) tartoztak. Az udvar közepén gémeskút is volt, melyet az 1970-es években temettek be.

Első ismert tulajdonosa Kádár István volt, aki a XIX. század végén vásárolta az épületet. Jómódú gazda lévén, a XX. század elején már 20 holdas birtokon gazdálkodott, emellett állatokat is tartott. 1999-ben hagyaték útján került dédunokájuk, Nagy Tiborné Kádár Irén tulajdonába. 2004 őszén a családja elhatározta, hogy tájházat hoz létre az öreg házban. Az Önkormányzat jóvoltából az épület helyi védettség alá helyezték.

A ház maga a település természetes központjában, a főútvonalhoz közel található. Az épület berendezése a két világháború közötti időszakot jeleníti meg. Berendezési tárgyai nagyrészt Csökmőről kerültek elő. A felső szoba bútorai jórészt eredetiek, a szekrények ugyanazon a helyen állnak, ahol a legutolsó lakó életében. Látható itt vetett ágy, több mint száz éves bölcső, valamint paraszti ruhadarabok. A padló földes, kézi szőttesek borítják. Ez volt a tisztaszoba, itt fogadták a vendégeket, ezt használták ünnepnapokkor. Itt kerültek elhelyezésre azok tárgyak is, melyek a család életében kiemelkedő jelentőségűek voltak, több nemzedéken át öröklődtek, például a gyékényfonatú ülőkéjű karosszék, a gondolkodószék.