Szent Márton katolikus templom

A templom építése a műemléki szakirodalom szerint 1212-ben történt, s az épület szerepel az 1382. évi plébániajegyzékben is. A román stílusú építményt 1450 körül gótikus részletekkel újjáépítették. A templom egyhajós, keletelt, előreugró középtoronnyal. A tornya egyszerű, négyszintes, a kétszakaszos hajó falai középkoriak. Szentélye keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó, két félköríves, román ablakkal és gótikus, vízorrokkal kiképzett támpillérekkel. Keresztelőkútja XIV. századi, új, szembeálló oltárába a középkori oltárasztal egy darabja van beépítve. Szószéke rokokó stílusú, s a hajó diadalívének északi oldalán helyezkedik el.

A kegyhely szentélye a török hódoltság idején beszakadt, de a középkori templom 1713-ban még állt. Ezután többször átépítették barokk stílusban. A szentély 1717-ben kapta meg mai boltozatát, de az nem maradt meg sokáig, a templom ugyanis 1731-ben leégett. 1757-ben aztán újabb tűzvész érte, ekkor épült a mai hajóboltozat. A negyedik barokk építkezés 1792-ben folyt, s a plébánia adatai szerint a toronyépítés is erre az évre datálható. 1885-ben tornyát egy méterrel magasították, majd 1914-ben a déli falhoz új sekrestyét építettek. A legrégebbi, évszám nélküli harangját valószínűleg 1760-63 között készítették. Mai állapotába a 2008. évben történt felújításával került.

Kálnay Nándor - a Madách gyerekek tanítója - írása szerint 1212-ben építették, amiről az egyik boltívkőbe vésett szám is tanúskodik. Rácz Jenő - Bakópusztán lakó régész, restaurátor, református lelkész - kutatásaira hivatkozva viszont állítja, hogy miután a falu a tatárjárás előtt a Miklós Völgyben volt, a templom itt nem lehetett. A tatárok után költözött a lerombolt falu a mostani helyére, így a templom is a XIII. század második felében épülhetett. A kőbe vésett szám - való igaz - 1272-nek is olvasható. Mindenesetre a katolikus egyház és a falu szépen megünnepelte a templom 800 éves fennállását 2012-ben.