Festetics-kastély

Csertő település a 6-os számú főközlekedési úttól 5 km-re fekszik Szigetvár térségében, közúton és közösségi közlekedéssel könnyedén megközelíthető helyen. Szigetvár keleti határában a 67-es főútra fordulva 4 km után érjük el a csertői elágazót, ahonnan már látszik a település valamint annak határában elhelyezkedő kastély és az Almás patakból mesterségesen duzzasztott halastó.

A kastély és a hozzákapcsolódó park közvetlenül a tó partján helyezkedik el, és szervesen illeszkedik a település építészeti képébe.
A kastély történetéről levéltári kutatások készültek, mely szerint a Csertő településnév először egy 1360-as oklevélben merül fel. A név a magyar cser (cserfaerdő) és a tő: alsó rész, alulsó vég főnevek összetétele. A XV. századig a terület a tőle délnyugatra található Pata településhez tartozott, majd 1455-től a toldi pálosokhoz került. Később a török hódoltság idején, különösen Szigetvár eleste után a vidék elnéptelenedett. A török hódoltság után az időközben kihalt családok birtokait királyi vagy nádori adományozásokkal osztották szét.

Királyi adománnyal kapta meg 1767-ben a Somssich család. Somssich Antal, majd halála után ifj. Somssich Antal örökölte Csertőt és a családé volt a település 1834-ig.

A kastély
A kastély történetében az első periódus feltehetően a Somssichok birtokszerzésével hozhatjuk kapcsolatba. Ebben az időszakban kisebb késő barokk kúria épült, ahol a Somsichok földszintes lakóhelyét gazdasági épületek egészíthették ki. Az udvarházat az 1782-85 között készült I. katonai felmérés is feltünteti, a mai kastély helyén, a déli és északi szárny előzményeként jelöl épületeket. Csertőt 1834-ben gróf Festetics Antal vásárolta meg.

A legkorábban ismert Festeticsek horvát eredetűek, a zágrábi püspökség gazdasági tisztviselőiként tevékenykedtek majd 1625-ben magyar nemességet is kaptak.
A kastély második periódusa gróf Festetics Antal birtokszerzése utánra tehető. Gróf Festetics Antal nagy építtető volt. Dégen kastélyát, Pesten a Zrínyi utcában és a Zrínyi és Nádor utca sarkán építtetett házakat Pollack Mihállyal.

A csertői kastély tervezőjét nem ismerjük, de a kastély alaprajzi kialakítása és a homlokzatarchitektúrájának egyszerűsége alapján megállapítható, hogy a tervező elsősorban az építtető kívánságát valósította meg.

Az U formájú épület a II. katonai felmérés (1829-66) és a III. katonai felmérés (1872-74) térképein egyaránt megfigyelhető. A kastély harmadik építési periódusa gróf Festetics Imréhez köthető, aki apja halála után 1877-ben nagybátyja: Dénes gróf révén, az általa alapított hitbizományként kapta meg Csertőt.

Gróf Festetics Imre 1881-ben építette át a kápolnát, 1886-ban a kastélyt neoreneszánsz stílusban grazi építőmesterekkel, amit a melléklépcsőház pihenőjének ablakfülkéjében elhelyezett építési tábla is bemutat. Gróf Festetics Imre halála után is a kastély a család tagjainak a birtokában maradt, akik az épületeket többször felújították.

A kastély a II. világháború után görög iskola, majd postás üdülő lett. A berendezési tárgyai lassan, de biztosan elfogytak. Az 1948-ban felvett leltárban már csak 35 tétel szerepelt. Az épületekben 1952-1996 között a megyei tanács által fenntartott gyermekotthon működött.

Az ingatlant 1999-ben vásárolta meg egy Kft. A hotel megnyitását 2006 évre tervezték, de végül ebből nem lett semmi. 2016-ban a Kastélyok.com fénykép dokumentálta, hogy a kastély elég rossz állapotban van, „ablakai betörve, kifosztva, de nem ázik, még menthető állapotban lenne...”- írják.
2016-ban, innét mentettük meg a kastélyt

Lakópark időseknek
Kívánságuk teljesült. A következő tulajdonosváltást követően 2018-ban a Festetics Kastély már műemlékvédelmi előírásokat betartva épült szépül, hogy végül 2019-ben már a főhomlokfal is eredeti pompájában mutatkozhasson.

A belső terekben pedig idősek számára létre hozott lakópark, idősek otthona létesül, amelynek első üteme is elkészült, így a Kastély hamarosan régi pompáját mutatja az utókornak és a párját ritkító ősfás kertjét hamarosan új lakói élvezhetik nap, mint nap.

A kastélypark
A kastély épületét magába foglaló telek szabálytalan alakú. A beépített sík részek kivételével a terület enyhén lejt dél-kelet irányba, amerre a tó található. A kastélyhoz tartozó teljes terület természetvédelmi területnek minősül a parkban található növényritkaságok miatt.

Ezért az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a parkot történeti kertnek minősítette. A parkról felújítási és karbantartási terv készült, amely a meglévő állapot rögzítésén túl terveket is tartalmaz az utóbbi években elhanyagolt növényzet karbantartására és megújítására.

A telek dél- keleti oldalán hosszan határos az ott elhelyezkedő halastóval. A telken található klasszicista stílusú kastély épületegyüttese két fő részre osztható: a hosszfőfalas főépületre és az ehhez derékszögben csatlakozó „L” alakú, földszintes kialakítású A és B szárnyakra. Az épületek így egy nyugatról nyitott U alakú udvart zárnak közre. Külön öröm, hogy a nyolc hektáros ősfás parkban Gróf Festetics Imre által 1881. átépített kápolnát is látogathatjuk.