Cserépfalu, a Bükk-hegység déli lejtőin fekvő bájos település, gazdag kulturális és természeti örökséggel büszkélkedhet. E kincsek közül kiemelkedik az Oszlai tájház, amely hűen őrzi és mutatja be a környék népi életének hagyományait és tárgyi emlékeit.
Az Oszlai tájház története és kialakítása
A tájház a 18-19. század fordulóján épült vályogház, amely eredetileg erdészházként szolgált. A Coburg herceg által építtetett épület 1937-ig erdőőri lakásként működött, majd a második világháború idején zsidó deportáltakat szállásoltak el benne. A háború után munkásszállóként használták, ahol az erdőben dolgozó favágók és csemetekert-gondozók laktak. 1981. október 1-jétől a Bükki Nemzeti Park, majd 1999 júliusától Cserépfalu Önkormányzata tájházként üzemelteti az épületet. Érdekesség, hogy a vályogház a környéken egyedülálló, mivel Cserépfalura és környékére nem volt jellemző a vályogépítészet. Az épület helyiségei – a pitar (pitvar), a református szoba, a katolikus szoba és a kamra – hűen tükrözik a korabeli életmódot és berendezési szokásokat. A kiállított tárgyak, bútorok és használati eszközök mind helyi gyűjtésből származnak, bemutatva a Bükk-vidéki erdészek munkáját és életmódját.
A tájházban bemutatott népi élet és hagyományok
A kiállítás átfogó képet nyújt a 19. és 20. századi helyi népi kultúráról. A pitarban különböző konyhai eszközök – lábasok, agyagfazekak, mozsár, fűszertartók – mellett megtekinthető a szabad kéményű rakott masina is, amelyen nyáron főztek, télen pedig a kéményében füstölték a húsokat és szalonnát. A református szobában a korabeli bútorok és dísztárgyak mellett egy hatalmas kemence is található, amely a szoba jelentős részét elfoglalja. A katolikus szoba gazdag berendezése – magasra vetett ágyak, tulipános láda, szentképek – a tehetősebb családok életmódját tükrözi. A kamrában pedig a mindennapi munka eszközei – hurka-, kolbásztöltő, vajköpülő, mángorlófa – kaptak helyet.
Cserépfalu és környékének további látnivalói
A tájház meglátogatása mellett érdemes felfedezni Cserépfalu további nevezetességeit is:
A Kisamerikai barlanglakások a Berezdalja úton található. Egykor lakóhelyként szolgáltak, ma pedig a múlt emlékeit őrzik.
Az Ördögtorony kaptárkő egy különleges sziklaformáció, amely a Bükkaljai kőkultúra egyik jellegzetes példája.
A Millenniumi kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a környező tájra, ideális hely a természet szépségeinek megcsodálására.
A Suba-lyuk barlang a Hór-völgy oldalában található, ahol neandervölgyi ember maradványait találták meg.
Látogatói információk
A tájház a Hór-völgyében, Cserépfalutól északra, az Ódorvár délkeleti lábánál található. Megközelítése gyalogosan vagy kerékpárral ajánlott, mivel a festői környezetben vezető út autóval nehezen járható. A tájház május 1. és szeptember 30. között szombatonként 10:00 és 16:00 óra között látogatható, illetve előzetes bejelentkezéssel más időpontokban is megtekinthető.
Miért érdemes meglátogatni?
A tájház autentikus betekintést nyújt a Bükk-vidéki erdészek és favágók életébe, bemutatva mindennapi használati tárgyaikat és lakókörnyezetüket
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Cserépfalu, a Bükk-hegység déli lejtőin fekvő bájos település, gazdag kulturális és természeti örökséggel büszkélkedhet. E kincsek közül kiemelkedik az Oszlai tájház, amely hűen őrzi és mutatja be a környék népi életének hagyományait és tárgyi emlékeit.
Az Oszlai tájház története és kialakítása
A tájház a 18-19. század fordulóján épült vályogház, amely eredetileg erdészházként szolgált. A Coburg herceg által építtetett épület 1937-ig erdőőri lakásként működött, majd a második világháború idején zsidó deportáltakat szállásoltak el benne. A háború után munkásszállóként használták, ahol az erdőben dolgozó favágók és csemetekert-gondozók laktak. 1981. október 1-jétől a Bükki Nemzeti Park, majd 1999 júliusától Cserépfalu Önkormányzata tájházként üzemelteti az épületet. Érdekesség, hogy a vályogház a környéken egyedülálló, mivel Cserépfalura és környékére nem volt jellemző a vályogépítészet. Az épület helyiségei – a pitar (pitvar), a református szoba, a katolikus szoba és a kamra – hűen tükrözik a korabeli életmódot és berendezési szokásokat. A kiállított tárgyak, bútorok és használati eszközök mind helyi gyűjtésből származnak, bemutatva a Bükk-vidéki erdészek munkáját és életmódját.
A tájházban bemutatott népi élet és hagyományok
A kiállítás átfogó képet nyújt a 19. és 20. századi helyi népi kultúráról. A pitarban különböző konyhai eszközök – lábasok, agyagfazekak, mozsár, fűszertartók – mellett megtekinthető a szabad kéményű rakott masina is, amelyen nyáron főztek, télen pedig a kéményében füstölték a húsokat és szalonnát. A református szobában a korabeli bútorok és dísztárgyak mellett egy hatalmas kemence is található, amely a szoba jelentős részét elfoglalja. A katolikus szoba gazdag berendezése – magasra vetett ágyak, tulipános láda, szentképek – a tehetősebb családok életmódját tükrözi. A kamrában pedig a mindennapi munka eszközei – hurka-, kolbásztöltő, vajköpülő, mángorlófa – kaptak helyet.
Cserépfalu és környékének további látnivalói
A tájház meglátogatása mellett érdemes felfedezni Cserépfalu további nevezetességeit is:
A Kisamerikai barlanglakások a Berezdalja úton található. Egykor lakóhelyként szolgáltak, ma pedig a múlt emlékeit őrzik.
Az Ördögtorony kaptárkő egy különleges sziklaformáció, amely a Bükkaljai kőkultúra egyik jellegzetes példája.
A Millenniumi kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a környező tájra, ideális hely a természet szépségeinek megcsodálására.
A Suba-lyuk barlang a Hór-völgy oldalában található, ahol neandervölgyi ember maradványait találták meg.
Látogatói információk
A tájház a Hór-völgyében, Cserépfalutól északra, az Ódorvár délkeleti lábánál található. Megközelítése gyalogosan vagy kerékpárral ajánlott, mivel a festői környezetben vezető út autóval nehezen járható. A tájház május 1. és szeptember 30. között szombatonként 10:00 és 16:00 óra között látogatható, illetve előzetes bejelentkezéssel más időpontokban is megtekinthető.
Miért érdemes meglátogatni?
A tájház autentikus betekintést nyújt a Bükk-vidéki erdészek és favágók életébe, bemutatva mindennapi használati tárgyaikat és lakókörnyezetüket