A II. világháború kettős megpróbáltatást hozott a svábok számára, hiszen tízezrével hurcolták őket marhavagonokban kényszermunkára a Szovjetúnióba, munkatáborokba, ahol embertelen munka- és életkörülmények közé kerültek. Az elhurcoltak mintegy 20 %-a halt meg a hidegtől és a nélkülözéstől. A kollektív felelősségre hivatkozva százezrek váltak kisemmizettekké.
Az 1946 januárjában megindult kitelepítés tömegesen sújtott olyan magyarországi németeket, akik német nemzetiségük miatt, anyanyelvük miatt jutottak erre a sorsra. Mintegy 135 000 személyt telepítettek ki Németország amerikai megszállási zónájába, és kb. 60 000-re tehető azok száma, akiket a szovjet zónába irányítottak.
A községben található emlékösvénnyel azokra emlékezünk, akik csehbányai otthonukat elhagyva a falu erdei ösvényein keresztül mentek a városlődi vasútállomásra. 1948 tavaszáig közel 27 csehbányai családot űztek el a hatóságok házaikból, földjeikről, hogy aztán batyujukkal a vasúti kocsikba kényszerítve szállítsák őket Németországba. Többségük sohasem lelt új hazára, hiszen lelküket, szívüket szülőfalujukban hagyták.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az 1946 januárjában megindult kitelepítés tömegesen sújtott olyan magyarországi németeket, akik német nemzetiségük miatt, anyanyelvük miatt jutottak erre a sorsra. Mintegy 135 000 személyt telepítettek ki Németország amerikai megszállási zónájába, és kb. 60 000-re tehető azok száma, akiket a szovjet zónába irányítottak.
A községben található emlékösvénnyel azokra emlékezünk, akik csehbányai otthonukat elhagyva a falu erdei ösvényein keresztül mentek a városlődi vasútállomásra. 1948 tavaszáig közel 27 csehbányai családot űztek el a hatóságok házaikból, földjeikről, hogy aztán batyujukkal a vasúti kocsikba kényszerítve szállítsák őket Németországba. Többségük sohasem lelt új hazára, hiszen lelküket, szívüket szülőfalujukban hagyták.