Bábtava tőzegmohaláp

Csaroda község a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet szívében helyezkedik el, a község határa a beregi táj legjellegzetesebb részét képezi. Leghíresebb természeti értéke a Báb-tava tőzegmohaláp, amelyet külföldi szakemberek is számon tartanak. Hatalmas rétjei, kaszálói sok helyen még őrzik az eredeti állapotot: az ősgyepesek a vegetációs időszak teljében virágpompával fogadják az idelátogatót.

A különféle ősi lápok a jégkorszakban alakultak ki elhagyott folyómedrekben, homokbuckák, folyóhátak közötti mélyedésekben.

A Tisza holtmedrében jött létre a Csarodai Báb-tava nevű tőzegmohaláp. Területét több ezer éve még buja növényzet borította, amely később elpusztult, és maradványai a víz alá süllyedtek. Itt üledékréteg fedte be őket, amely alatt oxigén hiányában lassanként eltőzegesedtek. Az így keletkezett vastag réteg a tőzeg porózus tulajdonságának köszönhetően megszívta magát vízzel és szigetszerűen kidomborodott.

A belső, kiemelkedő lápszigetet teljes egészében élő (a felszíni 5-10 cm-es réteg) és elhalt tőzegmoha (akár 2-7 m vastagságú tőzegréteg) alkotja. Ezt az úgynevezett „szigetet” lápi és mocsári társulások (éger- és fűzláp, magassásos, harmatkásás) övezik.

Ezen a tőzegszigeten jellegzetes növények telepedtek meg, köztük olyanok is, amelyek csak itt találhatók meg hazánkban. Ilyenek például a tőzegorchideák. Rajtuk kívül élnek még itt különböző tőzegmohafélék (9 tőzegmohafaj), tőzegeprek, tőzegáfonyák, babérfüzek, rezgőnyárok, mocsár-, sásrétek, zsombékosok.

A holtmederben uralkodó hűvös, nedves mikroklíma, a növényi tápanyagban szegény talajvíz és a mésztelen üledék mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a különleges növényvilágot hordozó tőzegmohaláp fennmaradjon ezen a síksági területen.

A tőzegmohalápok ugyanis inkább csak a hegységek fenyves-, és alhavasi övezetében fordulnak elő. A síkvidéken található Báb-tava egyedülálló természeti értékek. A tőzegmohaláp védett természeti érték.