Fekete-kastély

A feltehetőleg a 18. század második felében, barokk stílusban épített kastélyt többször átalakították. A jelenleg magántulajdonban lévő Fekete-kastély egykor Csabrendek legnagyobb birtokosának, a galánthai Fekete családnak a tulajdona volt.

Fekete György – aki elnyerte a család számára a grófi címet – felesége, Nicky Anna hozománya ként került a Fekete család birtokába Rendek. Fiuk, János 1741-ben született Csabrendeken. Fekete János a felvilágosodás eszméit lelkesen hirdető író és költő, aki a nagy franciával, Voltaire-rel levelezett és akinek sajnálatos módon összekapcsolódik neve a családi vagyon szétforgácsolódásával. (Fekete költeményeiről így nyilatkozott Voltaire: „Bora jobb, mint versei.”) Jelenleg magántulajdonban van.

A Fekete-kastélynak néphagyományban őrzött legendája szerint, Fekete gróf Jelasich horvát bánnal adósságba keveredett. Kölcsönt vett fel, amelyért zálogba adta csabrendeki birtokát. A záloglevél pontosan megjelölte mikor, melyik napon kell visszafizetnie az adósságot. Fekete János gróf a meghatározott napon elküldte tiszttartóját a zálogpénzzel, csakhogy a kölcsönt adó uraság fondorlatosan elébe küldte egy emberét azzal a céllal, hogy letérítse fontos útjáról. Becsalta egy út menti fogadóba, ott megvendégelte, s valószínű, hogy le is részegítette. Eszmélése után a tiszttartó felkapott lovára, hogy küldetését teljesítse, vágtatott Csabrendek felé, de amire megérkezett, beesteledett. Régen túljárt már a megadott határidőn, így a pénzt nem vették át tőle. Fekete grófot nagyon bántotta, hogy elvesztette birtokát, s az a szóbeszéd járta, hogy még halála után is visszajárt. Fekete lován ülve, szellemlovasként vágtatott végig a kastély bástyáin és ijesztgette az új tulajdonost és annak háznépét.