Református Nagytemplom

Közép-Európa egyik legnagyobb református kupola temploma, Cegléd középpontjában, a Szabadság tér közepén áll.

Főhomlokzatában kiemelkedő hangsúlyt kap az egymástól arányosan távol eső két - 48 méter magas - torony és a tornyok közti teret kitöltő oszlopcsarnok, fölötte klasszicista timpanonnal. E mögött szinte háttérként uralja az épület tömegét a tojásdad alakú kupola (külső magassága 60,7 méter). A timpanon magaslatán hatalmas, koszorúba foglalt kőkehely emelkedik, mely a reformátusok jellegzetes szimbóluma. A timpanon alatti frízben olvasható felirat: "Jöjjetek Énhozzám Mindnyájan". Az oszlopcsarnokon túljutva három egyforma nagyságú, téglalap alakú ajtón juthatunk a belső térbe. Mindegyik ajtó fölött egy-egy négyzet alakú ablak. Az oszlopcsarnokban találjuk Szegedi Kis István prédikátor emléktábláját, aki 1545-től 48-ig dolgozott a gyülekezetben. Belseje kevésbé nyújt oly monumentális hatást, mint külseje, mégis ez a templom legértékesebb része. A 2400 ülőhelyes, 5000 személyt befogadó tér harmonikus kialakítása Hild József munkáját dicséri, a későbbi átalakítások nem hoztak komoly változást a belsőn. A centrális elrendezésű teret három oldalról széles karzatok övezik, melyeket egyszerű, vaskos, dór oszlopok tartanak. A hazai klasszicista templomok közül talán itt jelenik meg legjobban a hírhedt kálvini puritánság. Akusztikailag nem a legmegfelelőbb helyen kapott elhelyezést a szép, aranyozott, kupolás hangvetőjű szószék előtte az úrasztallal.. A bejárat feletti karzaton találjuk az orgonát, mely 2 manuáljával és 21 regiszterével a közepes orgonák közé sorolható, mégis eltörpül a hatalmas belső térben. Éppen ezért 2002 tavaszán a régi mellé egy új orgonát kapott a templom, hogy jelentős hangversenyeknek is helyéül szolgálhasson az épület. Felszentelése május 22-én, szerdán történt meg, Márkuj Péter ceglédi orgonaművész avatta fel. Az elektronikus, rezonátorcsövekből álló hangversenyorgona 4 manuálos és 63 regiszteres. Miskolcon, Albert Péter elektromérnök készítette. A régi orgonával szemben, az apszisban nyert elhelyezést. A karzaton lévő, régi orgonát Országh Sándor készítette 1860-ban. A tornyokban a templom méreteihez méltó, hatalmas harangok vannak. A harangok száma négy. A debreceni Nagytemplom Rákóczi-harangja után a második legnagyobb református harang az országban. 1924-ben közadakozásból készült Szlezák László budapesti műhelyében. A nagytemplom 1952 óta műemlék.

Templom kert
A templom körüli füves téren három emlékmű nyert elhelyezést: 1989-ben, a templom déli oldalánál az 1956-os forradalom emlékére készült "Szabadság fája" szobor, alkotója Varga Gábor keramikusművész. A keleti homlokzattal szemben, az ún. Kossuth-erkély. 1848 márciusában a pozsonyi "Zöldfa" fogadó erkélyéről hirdette ki Kossuth Lajos a jobbágyfelszabadítást. Az erkély megmaradt köveit 1949-ben kapta meg a város, s 1996-ban állította fel jelenlegi helyén.

2002. január 24-én a 125. évfordulón került felállításra az un. "Turini emlékmű". A Kossuth-hoz Turinba zarándokló 100 ceglédi polgár emlékére, velük tartott 11 nagykőrösi, és 3 abonyi illető, 2 kísérővel. Az emlékoszlopon, amely a templom bejárati oszlopának kicsinyített mása, olvasható a 115 név. Alkotói Varga Gábor és Rontó Péter Pál.

Trianonra emlékező kopjafát állítottak a 84. évfordulón a ceglédi Református Nagytemplom kertjébe. A kopjafát Orisek Ferenc ceglédi tanár, fafaragóművész, a népművészet mestere készítette. Jelképrendszere a következő:A három csillag a három nagy elcsatolt területet jelenti, legfölül a Felvidéket, középütt a Délvidéket és legalul az Erdélyt ábrázoló csillag jelenik meg. A legfelső csillag alatt a magyarságot ábrázoló tulipán motívum van kifaragva, melynek közei csavart alakot mutatnak, jelezve a magyarság megújulását, előrehaladását, feltámadását, majd az alatta lévő galléron 84 rovátka van, kifejezve a 84 év elteltét. Azután a 4 folyó, Duna, Tisza, Dráva, Száva, hullámvonala következik és végül a stilizált országalma.