Születésünktől fogva a Pest megyében lévő Cegléden élünk. A régi tárgyakhoz való vonzódásunk hosszú múltra tekint vissza. Gyűjteményünk egy falióra megvételével kezdődött, mert úgy gondoltuk, hogy stílusában jól illik a nappalink berendezési tárgyai közé. Később megláttunk egy másik faliórát, amit különlegesnek találtunk, mert még szebb, gazdagabb volt a faragása, a számlapja, a formája, mint az elsőnek. És ez így folytatódott.
A régiségek felkutatása során találkoztunk egy gyönyörű, két méter, magas áttört mintázatú, öntöttvasból készült kályhával; ez volt az elsű darab, ami a tulajdonunkba került. Miután rendbetettük, beállítottuk a nappaliba. A családommal együtt a vasban is felfedeztük a szépet, megragadott bennünket a régi tárgyak szépsége, finomsága. Úgy éreztük, hogy amit tudunk, meg kell mentenünk, őriznünk, az utánunk következő generáció számára, hogy ők is megismerhessék a régen készült és használt tárgyakat.
Első szerzeményünket, a "nagy kályhát", egy véletlen ismeretség során megnézte egy kályhagyűjtő, aki régóta foglalkozott az öntöttvasból készült tárgyak gyűjtésével. El volt ragadtatva, hogy milyen csodálatos ez a darab; ilyen még neki sincs. Ezután elterjedt a híre, hogy egy ritkasággal rendelkezünk, és sorba jöttek a gyűjtők megnézni, kiknek álma egy ilyen kályha megszerzése volt. Mindenfelé ahol járunk, figyeltük a régi vaskályhákat és megvettük, ha a nálunk lévőtől eltért. Így indult el a mi kályhagyűjtésünk. Egyik kályha jött a másik után, így néhány év alatt sikerült egy olyan szép sorozatot összegyűjteni a régi idők öntöttvas ipari emlékeiből, hogy egy kiállítást tudtunk rendezni. Ezt szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek, megosztani velük a gyönyörű látnivalót, tisztelegve ezzel a régi idők aranykezű mesteremberei előtt.
Egy új darab megszerzése után, fáradságot, munkát, pénzt nem kímélve saját magunk hozzuk rendbe a hozzánk került rozsdás kályhákat. Fémtisztára letakarítjuk, majd "nagyanyáink módszerével" vizes vasporral bekenjük. Fényesítés után egyszer csak csodát látunk, mert gyönyörűen rajzolódnak ki a szebbnél szebb minták, domborművek. Úgy csillognak a kályhák, mintha legalábbis ezüstből lennének.
A kályhákon kidomborodó részletgazdag minták szépségük mellett a felületnövelést is szolgálták, hiszen így a hő leadása sokkal nagyobb felületen valósulhatott meg. E tárgyak hosszú éveken át polgári ízléssel berendezett lakásokban álltak, és díszítésüknek összhangban kellett lenniük a szoba többi tárgyával.
Szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani a magángyűjteményt. Nagy örömet okoz, ha másoknak is meg tudjuk mutatni, és talán sok emberben feléled a rideg vas iránti tisztelet és megbecsülés.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A régiségek felkutatása során találkoztunk egy gyönyörű, két méter, magas áttört mintázatú, öntöttvasból készült kályhával; ez volt az elsű darab, ami a tulajdonunkba került. Miután rendbetettük, beállítottuk a nappaliba. A családommal együtt a vasban is felfedeztük a szépet, megragadott bennünket a régi tárgyak szépsége, finomsága. Úgy éreztük, hogy amit tudunk, meg kell mentenünk, őriznünk, az utánunk következő generáció számára, hogy ők is megismerhessék a régen készült és használt tárgyakat.
Első szerzeményünket, a "nagy kályhát", egy véletlen ismeretség során megnézte egy kályhagyűjtő, aki régóta foglalkozott az öntöttvasból készült tárgyak gyűjtésével. El volt ragadtatva, hogy milyen csodálatos ez a darab; ilyen még neki sincs. Ezután elterjedt a híre, hogy egy ritkasággal rendelkezünk, és sorba jöttek a gyűjtők megnézni, kiknek álma egy ilyen kályha megszerzése volt. Mindenfelé ahol járunk, figyeltük a régi vaskályhákat és megvettük, ha a nálunk lévőtől eltért. Így indult el a mi kályhagyűjtésünk. Egyik kályha jött a másik után, így néhány év alatt sikerült egy olyan szép sorozatot összegyűjteni a régi idők öntöttvas ipari emlékeiből, hogy egy kiállítást tudtunk rendezni. Ezt szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek, megosztani velük a gyönyörű látnivalót, tisztelegve ezzel a régi idők aranykezű mesteremberei előtt.
Egy új darab megszerzése után, fáradságot, munkát, pénzt nem kímélve saját magunk hozzuk rendbe a hozzánk került rozsdás kályhákat. Fémtisztára letakarítjuk, majd "nagyanyáink módszerével" vizes vasporral bekenjük. Fényesítés után egyszer csak csodát látunk, mert gyönyörűen rajzolódnak ki a szebbnél szebb minták, domborművek. Úgy csillognak a kályhák, mintha legalábbis ezüstből lennének.
A kályhákon kidomborodó részletgazdag minták szépségük mellett a felületnövelést is szolgálták, hiszen így a hő leadása sokkal nagyobb felületen valósulhatott meg. E tárgyak hosszú éveken át polgári ízléssel berendezett lakásokban álltak, és díszítésüknek összhangban kellett lenniük a szoba többi tárgyával.
Szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani a magángyűjteményt. Nagy örömet okoz, ha másoknak is meg tudjuk mutatni, és talán sok emberben feléled a rideg vas iránti tisztelet és megbecsülés.