1988-ban a kápolna felszentelésekor az akkori TV hiradó Cegléd ékszerdobozának nevezte el.
Építésének a története egy kis kétszobás helyiség, un. szükségkápolna létrehozásával kezdődött. A megépült kápolna tervezője Dr Kerényi József egyetemi docens, építészmérnök, aki ezt az alkotást élete fő művének tekintette. A kápolnát 1988. május 28-án Marosi Izidor váci püspök szentelte fel., s nevét Szűz Mária tisztelete jeléül , a Magyarok Nagyasszonyáról nevezték el.
A tervező, Kerényi József ezért a munkájáért 1992. október 25-én az Amerikai Építészek Kongresszusának Arany-díját nyerte el. A szentélyben látható Madonna-szobrot Melocco Miklós faragta fehér márványból, az udvarban álló "pelikános kút" Stremeny Géza alkotása. A kápolna Széchenyi utcafront felőli részén az egykori kolostorok kerengőjéhez hasonlatos, téglaoszlopos, íves, fedett közlekedő folyosó látható. Ehhez kapcsolódik T-alakban a másik szárny, amely a kápolnához vezet. Az utca felől a telek sarkán áll a román stílusra emlékezető sekrestye. Mellette magasodik a különös hatású harangláb. A kápolna fehérre meszelt falaival, kerekded formájával könnyed és kecses hatású. Sokszögletű kupolájáról nyolc istenszem-ablak szórja a fénynyalábokat. Tetején aranyozott gömbök koszorúján nyugszik a kereszt- a Magyarok Nagyasszonya koronáját jelképezve. Az ősi magyar körtemplomra emlékeztető kápolna belül is nemesen egyszerű és szép arányú. A kupolát vörösfenyőből ácsolták. A tabernákulum ajtó és a feszület (ötvösmunka) Ozsvári Csaba mesterműve.
A kolostorkertet és a tornácokat 49 db egytonnás betonív keretezi, amely a haranglábban csúcsosodik ki. A kápolna oltára Jézust jelképezi. 8,5 mázsa súlyú süttői monolit. Az oltárlap, a menza alá helyezte be Marosi Izidor váci megyéspüspök Szent Fornátusz és Szent Celesztin ereklyéit 1988. május 28-án.
A kápolna piros-fehér-zöld színei, felül a 23 karátos aranylemezzel borított koszorú, elől a bolgár-moldvai hatású 49 íves kolostorkerengő, középen a körtemplom- mind-mind a történelmünkhöz kötődő jelkép.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Építésének a története egy kis kétszobás helyiség, un. szükségkápolna létrehozásával kezdődött. A megépült kápolna tervezője Dr Kerényi József egyetemi docens, építészmérnök, aki ezt az alkotást élete fő művének tekintette. A kápolnát 1988. május 28-án Marosi Izidor váci püspök szentelte fel., s nevét Szűz Mária tisztelete jeléül , a Magyarok Nagyasszonyáról nevezték el.
A tervező, Kerényi József ezért a munkájáért 1992. október 25-én az Amerikai Építészek Kongresszusának Arany-díját nyerte el. A szentélyben látható Madonna-szobrot Melocco Miklós faragta fehér márványból, az udvarban álló "pelikános kút" Stremeny Géza alkotása. A kápolna Széchenyi utcafront felőli részén az egykori kolostorok kerengőjéhez hasonlatos, téglaoszlopos, íves, fedett közlekedő folyosó látható. Ehhez kapcsolódik T-alakban a másik szárny, amely a kápolnához vezet. Az utca felől a telek sarkán áll a román stílusra emlékezető sekrestye. Mellette magasodik a különös hatású harangláb. A kápolna fehérre meszelt falaival, kerekded formájával könnyed és kecses hatású. Sokszögletű kupolájáról nyolc istenszem-ablak szórja a fénynyalábokat. Tetején aranyozott gömbök koszorúján nyugszik a kereszt- a Magyarok Nagyasszonya koronáját jelképezve. Az ősi magyar körtemplomra emlékeztető kápolna belül is nemesen egyszerű és szép arányú. A kupolát vörösfenyőből ácsolták. A tabernákulum ajtó és a feszület (ötvösmunka) Ozsvári Csaba mesterműve.
A kolostorkertet és a tornácokat 49 db egytonnás betonív keretezi, amely a haranglábban csúcsosodik ki. A kápolna oltára Jézust jelképezi. 8,5 mázsa súlyú süttői monolit. Az oltárlap, a menza alá helyezte be Marosi Izidor váci megyéspüspök Szent Fornátusz és Szent Celesztin ereklyéit 1988. május 28-án.
A kápolna piros-fehér-zöld színei, felül a 23 karátos aranylemezzel borított koszorú, elől a bolgár-moldvai hatású 49 íves kolostorkerengő, középen a körtemplom- mind-mind a történelmünkhöz kötődő jelkép.