A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot. Az épületegyüttes a falu központjában található. A ma már tájházként funkcionáló tömésházat 1977-ben a Siotour Kft. vásárolta meg és talakította tájházzá, ekkkor még többedmagával volt található a faluban. Ma már azonban egyedüli képviselője ennek a háztípusnak, ami egykor ezt a vidéket jellemezte.
A tömésház a 19. században épült, módos paraszt portája volt, ami jól látható a telek nagy méretén, gazdasági épületein. A ház megvásárlásakor már jelentős változásokon ment át, tájházzá alakításakor szabadkéményes formába építették vissza, azaz a konyhában látható sárkemence fölött kémény nyílás található. Ezen keresztül a füst kihúz a konyhából, így nem gomolyog a térben. A szabadkémény nyílásába tették egykor a füstölni kívánt húsokat. A konyhától jobbra és balra található a ház két szobája, mindkettőt mázas szemeskályha melegíti, amit a konyhából fűtenek, így a szobába egyáltalán nem jut be a füst. A ház első szobája volt a család tisztaszobája, amit a legszebb textilneművel, szentképekkel öltöztettek fel és kímélték a mindennapi használattól. A szoba ma is 19. századi tisztaszobának van berendezve, két szépen felvetett ággyal, szentképekkel, gazdag díszítéssel. A hátsó szoba, ami egykor a család lakószobája volt, ma kiállítótérként funkcionál, hiszen itt helyezték el a buzsáki népművészet, népi iparművészet legszebb darabjait.
A hímzéses textilek és fafaragók munkái a „A Nagyberek népművészete, népi iparművészete” című, 2014. áprilisban megnyílt – az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatás segítségével elkészült - kiállítás keretében tekinthetők meg. Ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban.
A tájház udvarán áll a hatalmas színnel ellátott istállós pajta, ami ma padokkal van tele, utal arra, hogy a portát rendezvényei alatt ma is használja a falu. A tájház meglátogatása önmagában is egy tartalmas kirándulás programja, aki teheti látogasson Buzsákra, amikor a tájház portáján programokat szerveznek. Ilyenkor látványos néptánc műsoroktól hangos a tömésház udvara, és látható a híres buzsáki népművészet mai továbbélése.
2013. évben pályázatot nyújtott be önkormányzatunk Turisztikai attrakciók és szolgáltatások címmel. E pályázat támogatásával, sor került a Buzsáki Népművészeti Tájház kerítésének cseréjére, a szabadtéri színpad fölé nádtető épült, elkészült egy játszótér, kerékpártároló, mozgáskorlátozott-nagycsaládos parkoló és a legfontosabb: egy új kiállító épület, melyben régi mezőgazdasági eszközöket, gépeket tekinthetnek meg az érdeklődők.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A tömésház a 19. században épült, módos paraszt portája volt, ami jól látható a telek nagy méretén, gazdasági épületein. A ház megvásárlásakor már jelentős változásokon ment át, tájházzá alakításakor szabadkéményes formába építették vissza, azaz a konyhában látható sárkemence fölött kémény nyílás található. Ezen keresztül a füst kihúz a konyhából, így nem gomolyog a térben. A szabadkémény nyílásába tették egykor a füstölni kívánt húsokat. A konyhától jobbra és balra található a ház két szobája, mindkettőt mázas szemeskályha melegíti, amit a konyhából fűtenek, így a szobába egyáltalán nem jut be a füst. A ház első szobája volt a család tisztaszobája, amit a legszebb textilneművel, szentképekkel öltöztettek fel és kímélték a mindennapi használattól. A szoba ma is 19. századi tisztaszobának van berendezve, két szépen felvetett ággyal, szentképekkel, gazdag díszítéssel. A hátsó szoba, ami egykor a család lakószobája volt, ma kiállítótérként funkcionál, hiszen itt helyezték el a buzsáki népművészet, népi iparművészet legszebb darabjait.
A hímzéses textilek és fafaragók munkái a „A Nagyberek népművészete, népi iparművészete” című, 2014. áprilisban megnyílt – az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatás segítségével elkészült - kiállítás keretében tekinthetők meg. Ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban.
A tájház udvarán áll a hatalmas színnel ellátott istállós pajta, ami ma padokkal van tele, utal arra, hogy a portát rendezvényei alatt ma is használja a falu. A tájház meglátogatása önmagában is egy tartalmas kirándulás programja, aki teheti látogasson Buzsákra, amikor a tájház portáján programokat szerveznek. Ilyenkor látványos néptánc műsoroktól hangos a tömésház udvara, és látható a híres buzsáki népművészet mai továbbélése.
2013. évben pályázatot nyújtott be önkormányzatunk Turisztikai attrakciók és szolgáltatások címmel. E pályázat támogatásával, sor került a Buzsáki Népművészeti Tájház kerítésének cseréjére, a szabadtéri színpad fölé nádtető épült, elkészült egy játszótér, kerékpártároló, mozgáskorlátozott-nagycsaládos parkoló és a legfontosabb: egy új kiállító épület, melyben régi mezőgazdasági eszközöket, gépeket tekinthetnek meg az érdeklődők.