A település legrégebbi műemléke az egyhajós, félköríves szentélyű, román kori Fehér Kápolna, amely egy Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt.
A Fehér Mária-kápolnának nevezett emléket az Öreglak felé vezető régi úton haladva, erdős részen, a Kápolnási-dűlőben találjuk. Szépen gondozott kis park és egy néhány sírból álló temető veszi körül, A pár éve még barokknak vélt épületről első pillantásra látszik, hogy középkori. A fehér kápolna teljes egészében XIII. századi eredetű. A kisméretű, téglatest formájú hajó keleti oldalához félköríves szentély csatlakozik. Az eredetileg torony nélküli, téglából épült templom román stílusú bejárata a déli oldalon került elő. A magas lábazat fölött egyszerű, henger formájú faloszlop alkot bélletet, amely fölül félkör alakú, dísztelen timpanont foglal keretbe. A déli hajófalon előkerült két apró román kori tölcsérablak is – az alacsonyabban lévő, nagyméretű ablaknyílás az újkorban készült. Újabb keletű a tetőgerinc nyugati végén ülő karcsú huszártorony is.
A templom szerény berendezése, oltára a 1703-ban készült népies barokk ízlés szerint. Francia mesterek készítették, az oltár gazdagon díszített, szőlőindás, fából faragott, középen öltöztethető Mária szoborra. Az 1990-es évek elején, restaurálását követően került a település központjában lévő Nagyboldogasszony Templomba.
Buzsák Búcsúja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén van. Nem tudni, hogy a Fehér Mária-kápolna elnevezés a Szűzanya makulátlan mivoltára utal-e, avagy a tiszteletére felszentelt kápolna hófehér falára. A régi Nagyberek harsogó zöldjében messziről tündöklő, fehér kápolna élénkpiros cseréptetejével, páratlanul szép arányaival a Dunántúl egyik legszebb – mégis szerényen rejtőzködő – műemléke.
A kápolna 2013-tól nem csak egy magányosan álló kis templom, hanem egy újonnan épített díszkapuval kiegészített épületegyüttes.
Előzetes egyeztetést követően belülről is megtekinthető a Fehér-Kápolna.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Fehér Mária-kápolnának nevezett emléket az Öreglak felé vezető régi úton haladva, erdős részen, a Kápolnási-dűlőben találjuk. Szépen gondozott kis park és egy néhány sírból álló temető veszi körül, A pár éve még barokknak vélt épületről első pillantásra látszik, hogy középkori. A fehér kápolna teljes egészében XIII. századi eredetű. A kisméretű, téglatest formájú hajó keleti oldalához félköríves szentély csatlakozik. Az eredetileg torony nélküli, téglából épült templom román stílusú bejárata a déli oldalon került elő. A magas lábazat fölött egyszerű, henger formájú faloszlop alkot bélletet, amely fölül félkör alakú, dísztelen timpanont foglal keretbe. A déli hajófalon előkerült két apró román kori tölcsérablak is – az alacsonyabban lévő, nagyméretű ablaknyílás az újkorban készült. Újabb keletű a tetőgerinc nyugati végén ülő karcsú huszártorony is.
A templom szerény berendezése, oltára a 1703-ban készült népies barokk ízlés szerint. Francia mesterek készítették, az oltár gazdagon díszített, szőlőindás, fából faragott, középen öltöztethető Mária szoborra. Az 1990-es évek elején, restaurálását követően került a település központjában lévő Nagyboldogasszony Templomba.
Buzsák Búcsúja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén van. Nem tudni, hogy a Fehér Mária-kápolna elnevezés a Szűzanya makulátlan mivoltára utal-e, avagy a tiszteletére felszentelt kápolna hófehér falára. A régi Nagyberek harsogó zöldjében messziről tündöklő, fehér kápolna élénkpiros cseréptetejével, páratlanul szép arányaival a Dunántúl egyik legszebb – mégis szerényen rejtőzködő – műemléke.
A kápolna 2013-tól nem csak egy magányosan álló kis templom, hanem egy újonnan épített díszkapuval kiegészített épületegyüttes.
Előzetes egyeztetést követően belülről is megtekinthető a Fehér-Kápolna.