A falu fölött emelkedő földnyelven álló, torony nélküli, keletelt, egyhajós Árpád-kori templom, gótikus, barokk és újkori átépítéssel. A szentély és a hajó keleti részének falai középkoriak, a hajó nyugati vége és a sekrestye barokk. Körülötte temető.
Külső: Oromzatos, késő barokk eredetű, jellegtelen főhomlokzatán egyszerű bejárati kapu. A déli oldalhomlokzaton, magasan, három szalagkeretezésű félkörzáródású ablak. A középső ablaktól balra befalazott, az 1960. évi helyreállításkor feltárt, faragott kövekkel keretezett, félkörzáródású, románkori, feltehetően bővített nyílású ablak. A középső ablak alatt a legutóbbi helyreállításkor feltárt és rekonstruált gótikus bejárat, élszedett szárkövekkel, lépcsős tagolású szemöldökkővel, rajta a primitív rajzú 1472 évszámos felirat.
Az északi hajóhomlokzaton két szalagkeretes, félkörzáródású ablak található. A hajó és a szentély oldalfalain feltárt románkori kváderburkolatból az északi homlokzaton a legépebb felületeket a helyreállításkor vakolatlanul hagyták.
Belső: A szentély jobboldalán befalazott ülőfülke, balról befalazott szentségfülke. A hajó stukturás födéme helyén egykor festett famennyezet volt. Főoltár 1760 körüli. Főoltárkép Zbiskó Béla műve 1943-ból.
1999-ben templom szentélye két új ólomüveg ablakot kapott: Szűz Mária és Szt. Erzsébet képével, az ablakot L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas üvegművész készítette. A magyar millennium évében a templom teljes külső felújítása valósult meg.
Története: A XIII. században épült templom, melyet 1470 körül gótikus részletekkel gazdagítottak, a török idők alatt rommá lett. Újjáépíthették a XVIII. század elején, mert 1720 körül már a Szent Lélek tiszteletére szentelt templomáról emlékszik meg a plébániai összeírás. 1732-ben a falu kőtemploma megint romokban áll. 1747. július 1-jén az egri püspök, gyűjtési engedélyt adott Mező Mátyás részére a Szék-i templomnak javára. A templomépítés ideje ismeretlen. 1759-ben a hívek közadakozásból helyreállították. Egy oltár állt benne, a harangláb fából készült.
A templom bővebb leírását az 1811. évi canonica visitatio adja. A falun kívül egy dombon áll. Hossza 9 öl 3 láb, szélessége 3 öl 2,5 láb. Épült ismeretlen időben, mésszel összerakott kövekből. Tornya ekkor sincs, csupán a templom mellett négy faoszlopon egy új harangláb. Karzata fából készült festett, sekrestyéjében régi tabernaculum. Két ajtaja van, egyik délről nyílik, ugyancsak dél felé négy ablak található. Sekrestye boltozat helyett festett deszkából készült mennyezettel, ugyanilyen a hajó is, a szentély pedig boltíves. Ekkor három oltára van, a főoltár a Szent Lélek, jobb oldali mellékoltár Szent Imre, bal oldali Nepomuki Szent János tiszteletére.
A felső hevesi esperesi kerület, látogatási jegyzőkönyve 1813-ban a templomot kicsinek mondja, melynek teteje javításra szorul. Felszerelése szegényes. Ugyanitt olvashatjuk, hogy 1827-ben a templom hátsó falán repedések láthatók, a padok összetöredeztek.
1850-ben azt panaszolták a hívek, hogy “elhagyatott templomunknak sem kegyurai, sem földbeni-rétbeni birtoka, szegény községünk adományozásán kívül semmi jövedelem forrása nem lévén, elárvultsága annyira ment, miként romjaiba dőlléssel perczenkint fenyegetvén, bezárattatásától méltán tarthatunk”. Végül 1851-ben írják, hogy a teteje annyira rossz, hogy esős időben a hajó megtelik vízzel.
A község elöljáróságának 1864. augusztus 1-i jelentése szerint Bükkszék helynevei közül a „Harangláb-güdre” az ott talált harangról nyerte nevét, amely a mai napig használtatik a templomban.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Külső: Oromzatos, késő barokk eredetű, jellegtelen főhomlokzatán egyszerű bejárati kapu. A déli oldalhomlokzaton, magasan, három szalagkeretezésű félkörzáródású ablak. A középső ablaktól balra befalazott, az 1960. évi helyreállításkor feltárt, faragott kövekkel keretezett, félkörzáródású, románkori, feltehetően bővített nyílású ablak. A középső ablak alatt a legutóbbi helyreállításkor feltárt és rekonstruált gótikus bejárat, élszedett szárkövekkel, lépcsős tagolású szemöldökkővel, rajta a primitív rajzú 1472 évszámos felirat.
Az északi hajóhomlokzaton két szalagkeretes, félkörzáródású ablak található. A hajó és a szentély oldalfalain feltárt románkori kváderburkolatból az északi homlokzaton a legépebb felületeket a helyreállításkor vakolatlanul hagyták.
Belső: A szentély jobboldalán befalazott ülőfülke, balról befalazott szentségfülke. A hajó stukturás födéme helyén egykor festett famennyezet volt. Főoltár 1760 körüli. Főoltárkép Zbiskó Béla műve 1943-ból.
1999-ben templom szentélye két új ólomüveg ablakot kapott: Szűz Mária és Szt. Erzsébet képével, az ablakot L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas üvegművész készítette. A magyar millennium évében a templom teljes külső felújítása valósult meg.
Története: A XIII. században épült templom, melyet 1470 körül gótikus részletekkel gazdagítottak, a török idők alatt rommá lett. Újjáépíthették a XVIII. század elején, mert 1720 körül már a Szent Lélek tiszteletére szentelt templomáról emlékszik meg a plébániai összeírás. 1732-ben a falu kőtemploma megint romokban áll. 1747. július 1-jén az egri püspök, gyűjtési engedélyt adott Mező Mátyás részére a Szék-i templomnak javára. A templomépítés ideje ismeretlen. 1759-ben a hívek közadakozásból helyreállították. Egy oltár állt benne, a harangláb fából készült.
A templom bővebb leírását az 1811. évi canonica visitatio adja. A falun kívül egy dombon áll. Hossza 9 öl 3 láb, szélessége 3 öl 2,5 láb. Épült ismeretlen időben, mésszel összerakott kövekből. Tornya ekkor sincs, csupán a templom mellett négy faoszlopon egy új harangláb. Karzata fából készült festett, sekrestyéjében régi tabernaculum. Két ajtaja van, egyik délről nyílik, ugyancsak dél felé négy ablak található. Sekrestye boltozat helyett festett deszkából készült mennyezettel, ugyanilyen a hajó is, a szentély pedig boltíves. Ekkor három oltára van, a főoltár a Szent Lélek, jobb oldali mellékoltár Szent Imre, bal oldali Nepomuki Szent János tiszteletére.
A felső hevesi esperesi kerület, látogatási jegyzőkönyve 1813-ban a templomot kicsinek mondja, melynek teteje javításra szorul. Felszerelése szegényes. Ugyanitt olvashatjuk, hogy 1827-ben a templom hátsó falán repedések láthatók, a padok összetöredeztek.
1850-ben azt panaszolták a hívek, hogy “elhagyatott templomunknak sem kegyurai, sem földbeni-rétbeni birtoka, szegény községünk adományozásán kívül semmi jövedelem forrása nem lévén, elárvultsága annyira ment, miként romjaiba dőlléssel perczenkint fenyegetvén, bezárattatásától méltán tarthatunk”. Végül 1851-ben írják, hogy a teteje annyira rossz, hogy esős időben a hajó megtelik vízzel.
A község elöljáróságának 1864. augusztus 1-i jelentése szerint Bükkszék helynevei közül a „Harangláb-güdre” az ott talált harangról nyerte nevét, amely a mai napig használtatik a templomban.