A Pappenheim-kőfejtő, illetve barlang a környék egykori birtokosa után, Pappenheim Szigfridről kapta a nevét. A részben lombokkal takart egykori kőfejtő érdekessége az itt feltáruló sajátos szerkezetű homokkő, illetve az a 11 méter hosszú, 8 méter széles és 3,5 méter magas üreg, melynek bejáratánál közelről is megfigyelhetjük az igen laza üledékes kőzet sajátosságait.
A barlang a középső miocén idején lerakódott homokkőben és konglomerátumban omlással, aprózódással és mállással jött létre.
A barlangba nem ajánlott bemenni, mert az igen mállós, kézzel is könnyen morzsolható homokos kőzet balesetveszélyes, azonban kívülről, a kőfejtő falán is módunk van megvizsgálni a homokrétegek különös tartalmát, melyben sok millió éve élt növények, valamint ma élő állatok nyomait is megtaláljuk. A falon található számtalan jellegzetes apró lyukat valamilyen szárnyas rovarfaj hozza létre, folyamatosan bontva a puha rétegeket.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A barlang a középső miocén idején lerakódott homokkőben és konglomerátumban omlással, aprózódással és mállással jött létre.
A barlangba nem ajánlott bemenni, mert az igen mállós, kézzel is könnyen morzsolható homokos kőzet balesetveszélyes, azonban kívülről, a kőfejtő falán is módunk van megvizsgálni a homokrétegek különös tartalmát, melyben sok millió éve élt növények, valamint ma élő állatok nyomait is megtaláljuk. A falon található számtalan jellegzetes apró lyukat valamilyen szárnyas rovarfaj hozza létre, folyamatosan bontva a puha rétegeket.