Mőcsényi Mihály botanikus kert

Újra régi fényében csillog a botanikus kert a Városligetben A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a Kis Botanikus Kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el.

A korábbi Fenyves-kör helyén lévő, és immár Mőcsényi Mihály kertészmérnök-tájépítész nevét viselő, korábban Kis Botanikus Kertnek hívott parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. Az évtizedek során a kert állapota folyamatosan romlott, növényállománya zsugorodott, infrastruktúrája elavult, az esőkunyhó pedig romos állapotba került. A régóta várt felújítására a Liget Budapest Projekt keretében végre lehetőség nyílt. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget.

Minden bizonnyal különleges élményt jelent a látogatóknak a kert területén épülő, a patakot is keresztező úgynevezett Kneipp ösvény, amely olyan tematikusan kialakított útvonal, ahol mezítláb kell végigmenni, a talpunkat masszíroztathatjuk séta közben (a különböző felületeken való mezítlábas járás javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra). Az egyik sétányon kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésként kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, forrás által táplált hangulatos patakrendszer, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület született, vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciókkal.

A növénytelepítés és az információs rendszer különösen nagy hangsúlyt kapott, hiszen botanikus kertről lévén szó, fontos a minél több növényfaj és fajta bemutatása. Az oktatási és ismeretterjesztési tevékenység hátterének biztosítását segíti az ismeretterjesztő táblák kihelyezése, az egyes fajták, botanikai különlegességek megnevezésével, közérthető grafikákkal, leírásokkal. A kertbe mintegy 335 különböző fajtájú (35 ezer darab) új növényt ültettek el.

A Mőcsényi Mihály Kis Botanikus Kert a megújításnak köszönhetően nemcsak színes, hangulatos közösségi térré, hanem természetismereti tudásközponttá is vált, s mint ilyen, a környező iskolák számára szabadtéri biológia és környezetismeret órák színteréül szolgálhat.

Mőcsényi Mihály (1919-2017)
Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár, a tájrendezés hazai oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozója, 1991 és 1993 között a Kertészeti Egyetem rektora. Sokoldalú felkészültségével, a szakágak harmóniájának szorgalmazásával vált a tájépítészet nemzetközileg elismert tudósává. A nemzetközi kertészeti kiállításokon több díjat is nyert „magyar kert” interpretációival. Ő dolgozta ki többek között a budapesti Feneketlen-tó kertépítészeti tervét. 1976 és 1986 között a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének alelnökeként, 1986 és 1990 között elnökeként tevékenykedett. Mőcsényi Mihály a Városliget megújítására kiírt parkrehabilitációs pályázat bíráló bizottságának társelnöke volt.