Magyar Nemzeti Galéria

A Budavári Palota története Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejéig nyúlik vissza, amikor a vár Európa egyik fényes királyi lakhelyének számított. Az épület 1541-től a török hódoltság alatt, majd 1686-ban, Buda visszavételekor súlyosan megrongálódott. Újjáépítése 1749-ben, Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, az akkor divatos barokk stílusban.
A várpalotát a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint újabb épületrészekkel bővítették, majd neobarokk elemekkel egészítették ki.

A II. világháborúban az épület egy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú palota felújítása sokáig váratott magára, a munkálatok csak az 1960-as években kezdődtek meg. A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a palota múzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe.

MÚZEUMTÖRTÉNET
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed.
A Magyar Nemzeti Galéria létrejötte abba a magyar muzeológiát jellemző folyamatba illeszkedik, amelynek során az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeumból az 1870-es évektől kezdődően sorra szakadtak ki az egyre speciálisabb gyűjteményeket őrző szakmúzeumok. Ennek megfelelően a képzőművészeti alkotásokat őrző gyűjtemények az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeumba kerültek. A modern magyar alkotások gyors gyarapodása azonban már az 1920-as években halaszthatatlanná tette a magyar és a nemzetközi anyag szétválasztását. Ennek eredményeként született meg 1928-ban a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, amely önálló épületben, de ugyanazon intézmény keretén belül mutatta be a Nagybányával kezdődő korszak képzőművészetét. 1945 után ismét az intézményi centralizáció került a kultúrpolitika középpontjába: 1953-ban államosították a Fővárosi Képtár gyűjteményét, amely a Szépművészeti Múzeumba való beolvasztást jelentette. Az ezáltal még hatalmasabbra duzzadó magyar képzőművészeti anyag méltó és kellő terjedelmű bemutatására így a Szépművészeti Múzeumban egyre kevésbé volt lehetőség.

Az 1956-os forradalom után fogalmazódott meg a magyar kultúrpolitikában egy teljesen önálló magyar képzőművészeti múzeum megalapításának gondolata, s született meg végül 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria.

Az 1957-ben megalapított Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és érem-, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezte. Ebben az időben a kollekció mintegy 6000 festményből, 2100 szoborból, 3100 éremből, 11 000 rajzból és 5000 nyomatból állt. A Magyar Nemzeti Galéria 1957. október 5-én nyílt meg a volt Kúria épületében a Kossuth téren. Az állandó kiállítás mellett az 1957. október végén megnyílt első időszaki kiállítás a nagybányai Réti István művészetét mutatta be.

A múzeum történetének újabb nagy fordulópontja az intézmény 1975-ös átköltözése volt a Budavári Palota felújított B–C–D épületeibe. Az új helyen 1975 októberében nyílt meg az első kiállítás, amelyen középkori szárnyas oltárokkal találkozhatott a közönség. A középkori magyar anyag korábban a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályához tartozott, s miután ez a gyűjteményi anyag is átkerült a Magyar Nemzeti Galériába, a Budavári Palotában először nyílt lehetőség a magyar művészet történetének teljes bemutatására a 11. századtól kezdve egészen a jelenkor művészetéig.

2005-ben a Magyar Nemzeti Galéria kiállítóterei a Budavári Palota A épületével bővültek, amely nagyobb léptékű ideiglenes kiállításoknak ad helyet.
2012-ben a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egy intézménnyé egyesült. A magyar és nemzetközi gyűjtemény újraegyesítését, valamint a Szépművészeti Múzeum újranyitását követően új helyszínen, a Magyar Nemzeti Galériában láthatók a múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének legfontosabb remekművei is.

A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye jelenleg 110 000 műtárgyat foglal magában, kiemelkedő darabjait a közönség az állandó kiállításokon láthatja, az egyes alkotók életművének gazdagabb bemutatására pedig a múzeum időszaki kiállításai adnak lehetőséget.