Lukács Gyógyfürdő

A mai Lukács fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek.
Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát.
A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán.

AZ IVÓCSARNOK
A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten.
1979-ben a Lukács fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (komplex fürdőgyógyászati osztály). Emellett a Lukács területén működött egy Európában egyedülálló iszapfürdő, egészen 1999-ig, amikor megkezdődött a fürdő teljes rekonstrukciója, mely több ütemben, 2013-ban fejeződött be.

TALÁLKOZZUNK A LUKÁCSBAN!
A budapesti Lukács fürdőt különleges gyógyvize, patinás épületegyüttese és egyedi hangulata miatt mindig is szívesen látogatták a művészvilág jeles képviselői, és még a mai napig is kedvelt találkozási pont.
A törzsvendégnek számító hírességek tiszteletére a fürdő falán emléktábla és domborművek kerültek felhelyezésre.
Az emléktáblán közel harminc név szerepel, melyek közül jelenleg hat művészről készült dombormű is: Kállai Ferenc, Ottlik Géza, Kodály Zoltán, Latinovits Zoltán, Örkény István, Garas Dezső.