Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár

Az 1889-ben létrejött FŐVÁROSI KÉPTÁR Budapest képzőművészeti gyűjteménye.
A megalapítás szándéka már 1887-ben megfogalmazódott, 1899-ben pedig a városligeti Műcsarnok (ma Palme Ház) épületében kapott helyet a Főváros Múzeuma.

Az első években a kifejezetten várostörténeti vonatkozású képzőművészeti műveket gyűjtöttek. 1909 körül Bárczy István polgármester határozott művészettámogatási elképzeléseinek hatására a gyűjtési koncepció megváltozott abban az irányba, hogy a vásárlásoknál a képek tárgya helyett tiszta esztétikai szempontok, egy jövendőbeli fővárosi galéria szempontjai irányadóak.
A modern galéria megteremtésének előfeltételei közül az egyik, a gyűjtemény évről-évre gazdagodott, de a másik, a helyszín, az épület évtizedekig megoldhatatlan feladatnak bizonyult. A helyzet végül a Károlyi-palota megvételével (1928) megoldódott, ahol 1933-ban megnyílt a Fővárosi Képtár.
A két világháború között a magyar művészetet gyűjtő múzeumok között a Fővárosi Képtár igen előkelő helyet foglalt el, s fontos szerepet játszott a 19-20. századi magyar művészet megismertetésében.
A második világháború után, 1946-ban elsőként nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

Mint 1949-ben megállapították, a Fővárosi Képtár az utolsó másfél évszázad képzőművészetének legjobb darabjait gyűjtötte össze, ami lehetővé teszi a továbbiakban egy nemzeti galéria kialakítását.
1953-ban a várostörténeti vonatkozású tárgyak kivételével a gyűjtemény az Országos Képtárba, majd 1957-ban az akkor alapított Nemzeti Galériába került.
1963 óta újra gyűjt a múzeum képzőművészetet, már új helyén, a Kiscelli Múzeumban. Mint a Budapesti Történeti Múzeum része, 20. századi és kortárs magyar művészet tartozik gyűjtőkörébe.
A Fővárosi Képtár nevet 1989-ben kapta vissza a múzeum.

KIÁLLÍTÁSOK
Pest-budai cégérek
A Kiscelli Múzeumnak gazdag és értékes gyűjteménye, Magyarországon egyedülálló állandó kiállítása van a főváros területéről származó cégérekből. Köztük található több várostörténeti jelentőségű darab is, mint például az Arany Kéz fogadó ornamentális cégére, mely a belvárosi Aranykéz utca névadója lett. A míves iparművészeti darabok mellett készültek festett cégtáblák is, amelyeket olykor olyan jeles művészek alkottak, mint Barabás Miklós (1810-1898).

Mozaikok Budapest múltjából II. – Közterek és magánterek, 1873–1940
Kiállításunk második része Budapest történetének egyik legérdekesebb és legjelentősebb korszakát idézi fel. Nemcsak a város főbb útvonalai, épületei, a gazdaság fejlődésének tendenciái élnek máig hatóan, de a város szellemi közege, kultúrája és humora is. A kiállítás természetesen csak mozaikszerű képet adhat Budapest arculatáról, lakóiról, felívelő fejlődéséről. A bemutatás legfontosabb szempontja, hogy az egyes korszakokat a látható műalkotások és tárgyak együttese idézze fel, s – a kaleidoszkóp mintájára – kerüljön fénybe az egykor élt emberek makro- és mikrokörnyezete, a művészet formavilága és annak változásai.

Mozaikok Budapest múltjából I. – A főváros régisége, 1780–1873
A Kiscelli Múzeum 2003 őszén megnyitott állandó kiállítása egy Magyarországon eddig nem bevett felfogást honosított meg. A kiállítás ugyanis a Fővárosi Múzeum saját történetére, századfordulón berendezett egykori tárlatára reflektál, ezt idézi fel. A bemutatott tárgyak – céhládák, festmények, órák, metszetek, ezüst evőeszközök és kancsók, érmek, szobrok és építészeti tervek stb. – az 1780-as évek, II. József császár, azaz Buda tényleges fővárossá válásának kora és 1873, Buda, Pest, és Óbuda egyesítése közti korszakról szólnak.

Kiscelli Nyomda – Fejezetek a főváros nyomdászattörténetéből
A Kiscelli Múzeum állandó kiállítása a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete, vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, ami a 12 pont és Nemzeti dal nyomtatásáról ismert.

Barokk szoborcsarnok
A szoborcsarnokban a budavári Mátyás-templom előtt álló Szentháromság szoborcsoport 1712-ben felállított figurái, valamint a 19. századi pest-budai klasszicista épületeket díszítő szobrok és domborművek láthatók.

A pesti Arany Oroszlán Patika
A gyógyszertár cseresznyefa borítású berendezése a stílusjegyek alapján az 1830-as évek elején készült. A bútor később több javításon, apróbb átalakításon esett át, míg a tárgyegyüttes életébe a legkomolyabb beavatkozás 1939 nyarán történt: ekkor az eredetileg cseresznyefa borítású pultokat linóleummal fedték el, továbbá a hasábos lábakat linóleumborítású, egybefüggő lábazatra cserélték. A korábbi döntött írópultos számolóasztalból és az eredeti nagy pultból L- alakú pultot alakítottak ki. A gyógyszertár bútorzatának és edényeinek államosítását követően az egykori officina berendezését a Kiscelli Múzeum egyik földszinti termébe szállították. A bútorzatot itt az új helyszínhez igazítva állították fel.