Budapest látnivalói
Budavári Királyi palota
Cím
Budapest
Szent György tér 2.
47.496196 N, 19.039575 E
Útvonaltervezés
Kapcsolat
Web: www.budavar.hu
A tatárjárást követően (1247 körül) a budai Várhegy délnyugati végében IV. Béla király emelt falakkal körülvett erődítményt védelmi célokból, amely a XIV. században vált királyi székhellyé. Ekkor helyezte át rezidenciáját Visegrádról Budára Nagy Lajos király, egyszersmind bővítve és megerősítve a Várat. Az Anjou-kori palotaépítést a XV. század első felében Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király folytatta. Az ő nevéhez fűződik a Friss Palota és a Csonkatorony építése.

Mátyás király építkezései, az itáliai reneszánsz hatását is mutató kápolna és az új palota a Corvinákat őrző könyvtárral, egykor Európa szerte híresek voltak. A 150 évig tartó török uralom idején a palota súlyos károkat szenvedett, többször kiégett. 1686-ban, Budavár visszafoglalása után a középkori falakat szinte alapjaikig lebontották.

A ma is álló királyi palota építészettörténete Mária Terézia idejére nyúlik vissza. Az épületegyüttes legrégibb része a Dunára tekintő északi szárny a XVIII. században épült, amely 1766-tól Albert szász-tescheni herceg, Magyarország helytartója székhelyéül szolgált. A császári és császárnői lakosztályt az első emeleten alakították ki. 1777-től 1784-ig itt működött a Nagyszombatról áttelepült egyetem. Az 1848-49-es szabadságharc során megrongálódott épületek renoválását 1856-ban fejezték be. A palota külső és belső átalakítása a kiegyezés és I. Ferenc József császár magyar királlyá koronázása (1867) után indult meg. Az épületegyüttes a ma is látható formáját Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos - a korszak két kiváló építésze - tervei alapján nyerte el. A belső termeket királyi székhelyhez méltón alakították ki.

A II. világháború végén a várossal együtt a palota is romba dőlt. Újjáépítése során a Hauszmann Alajos által tervezett neobarokk külsőt egyszerűbb homlokzat váltotta fel, és a beomlott kupola helyébe az épületegyüttessel kevésbé harmonizáló új kupola épült. Nemcsak a háború pusztításainak, hanem az újjáépítésnek is áldozatául estek az egykori enteriőrök. A Királyi palota környezetét egykor díszítő szobrok közül ma is több látható. A Szent György téri kapu Duna felé eső pillérén a Turul madár Donáth Gyula alkotása (1903). A Magyar Nemzeti Galéria főbejáratánál, eredeti helyén áll Savoyai Jenő emlékszobra, Róna József műve (1900). A főbejárat előtt két oldalon, egy-egy önálló talpazaton áll Ligeti Miklós két szobra, Csongor és Tünde. Eredetileg az első szintre felvezető ún. Habsburg Lépcsőt díszítették. Az egykori Szent Zsigmond kápolna északi homlokzata előtt Stróbl Alajos Mátyás kútja című szoborcsoportja (1904) állít emléket Mátyás királynak, és egyúttal utal a palota történetének fénykorára. A palotának a budai hegyekre néző oldalán, a mai B. épület előtt, helyezték el ifj. Vastagh György Lófékező című szobrát. Az úgynevezett Oroszlános udvar névadó szobrait Fadrusz János faragta 1901-1902-ben.