Hidegkúti horgásztó

Művelődési ház, amelynek saját tava van? Van ilyen, mégpedig Pesthidegkúton, ahol június végén a Klebelsberg Kultúrkúria vette birtokba a horgásztavat és környékét, így ott a pecások mellett immár a kulturális élményekre vágyók is találnak programot.

Budapest egyik különlegessége a Pesthidegkút ófalui részén a nyolcvanas években létrehozott, 5600 négyzetméteres vízfelületű mesterséges tó és a hozzá tartozó majdnem ugyanekkora erdő. A II. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő terület, mely hosszú évtizedekig el volt zárva a nagyközönség elől, teljes egészében megújult, és új üzemeltetője, a Klebelsberg Kunó Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ arra törekszik, hogy valódi közösségi tér alakuljon ki a tó körül.

A tavat - amelyet ugyan mesterségesen alakítottak ki - források táplálják, amelyeknek környékén a víz még a téli hidegben sem fagy be teljesen. A terület nagyon közel van a városhoz, mégis az erdő közvetlen szomszédságában található. Hajnalban a vízparton találkozhatunk őzzel, vaddisznóval, rókával vagy borzzal. Sok a vízisikló, a kecske- és a tavi béka, és teknős is lakik a tóban. Rengeteg errefelé az énekesmadár, de ellátogatott már ide hattyú, szürke gém és vízi csirke is. Sok környékbeli kedvence a tó kis szigetén fészkelő örvös galamb.

A mesterséges tó a késő Kádár-kor zavaros viszonyai közepette épült meg a nyolcvanas években, és hosszú ideig csak néhány kiváltságos ember számára nyújtott kikapcsolódási lehetőséget. A rendszerváltozás után a helyi horgászegyesület megőrizte a tanácsi időkből megörökölt kiváltságait: bérleti díj fizetése nélkül használhatták a több mint tízezer négyzetméteres területet. A legnagyobb gondot azonban az okozta, hogy semmiféle fejlesztést, illetve karbantartást nem hajtottak végre a területen. Az idilli tópart egyre elhanyagoltabb lett, a tó működtetése nem felelt meg az ÁNTSZ és a vízügyi hatóság egyetlen előírásának sem. Nem volt illemhely a tó körül, a vizet egy idő után nem tisztították, a szivárgó zsilipet nem javították meg, hanem egyszerűen lebetonozták. A gazdátlan, szemetes terület Hidegkút szégyenfoltja lett. Félő volt, hogy visszafordíthatatlanná válik a tó teljes pusztulásának folyamata.

Az önkormányzat 2007-ben döntött úgy, hogy megmenti a különleges környezeti értéket jelentő tavat. A tó üzemeltetésére 2008-ban pályázatot írt ki az önkormányzat, az új bérlő felújította a tavat, kulturálttá tette a környezetét, halakat telepített. A gazdasági válság miatt azonban a bérlőidén tavasszal felmondta a szerződést, így válaszút elé került az önkormányzat. A Klebelsberg Kultúrkúria igazgatója, Dolhai István jelezte: vállalná a horgásztó üzemeltetését. A hidegkúti művelődési háznak eddig is az egyik fontos célja volt a fiatal generációk környezeti nevelése. A tóhoz közel található intézmény vezetőjének programja szerint a hely nem csak a horgászoknak kínál kikapcsolódási lehetőséget, számos egyéb rendezvényt terveznek a tó köré. A vizet és környékét folyamatosan őrzik, hogy megóvják a halállományt.
A Kultúrkúria igazgatója hozzáfűzte: várják a fővárosban és az agglomerációban élő horgászokat is. A leggyakoribb hal a ponty, valamint az amur, de vannak ragadozó halak is: süllő, csuka és harcsa. Ráadásul egy nagyon ritka halfaj is otthonra lelt a tóban, a fekete sügér, más néven pisztrángsügér, ami Magyarországon igazi ritkaság.