Hercules-villa

Az aquincumi helytartóság nem csak a helytartói palota egyetlen reprezentatív épületéből állt, hanem ide sorolhatók mindazok a díszes paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak, amelyek a Duna-ág óbudai oldalán a helytartói palotával szemközt, az egykori katonaváros északkeleti és északi sávjában sorakoztak. A közigazgatási negyed épületei adtak otthont a tartomány igazgatására szolgáló hivataloknak és itt voltak a magasrangú tisztviselők lakóházai is, amelyek egyike a Meggyfa utcában lévő ún. Hercules-villa.

Az épület központi magja a 2. század első felében épülhetett. A 3. század elején, amikor valószínűleg a hivatalos reprezentáció nagy része is átkerült a katonaváros “tiszti házaiba”, az épületet kibővítették, padlófűtéssel látták el, a padlókat mozaikkal burkolták. Három egymásba nyíló lakószobában a mozaikpadlók egy része beszakadt a szobák alatt húzódó fűtőcsatornába. A két délebbi helyiségben csak a helyi, pannoniai műhelyben készült geometrikus díszítésű keretmotívum részletei maradtak meg, a harmadikban viszont épen maradt a középmező (embléma) nagyobbik fele, amely Héraklész és Nesszosz kentaur párviadalát ábrázolja. Ez az embléma valószínűleg egy alexandriai mozaikműhely alkotása, és nem csak Aquincumban, de egész Pannoniában eddig az egyetlen import darab. A tablinum padlója vidám, mámoros dionysosi thiasost jelenített meg, az épen maradt részleten Amor kínálja szőlőfürttel a felé tartó nősténytigrist. A különálló fürdőépületet itt is mozaikkal ékesítették. Majdnem épen maradt meg az apodyteriumot burkoló mozaik, amely ökölvívó párt ábrázol, a győztes, izmait megfeszítve, diadalmas testtartással áll, míg kiütött ellenfele vérző fejjel már földre rogyott.

A falakat freskók díszítették. Néhány jellemző motívum rekonstrukciója a tablinum védőépületében került bemutatásra.