Hárosi-öböl

Édenkert a város szélén
Percekre a nyüzsgő városi forgatagtól, néhány száz méterre a kikövezett partoktól, igazi vízparti hangulat, szinte őstermészeti kép fogadja a Hárosi-öbölbe tévedő, gyanútlan városlakót. Halakról elnevezett utcákon juthatunk a vízpartig, aki horgászni jön, már ekkor ráhangolódik és tervezheti a fogást.

A Compó utcában klasszikus régi horgásztanya – egy igazi időutazás… Vagy nevezhetjük szinte skanzennek is, főleg ami a hangulatot, az embereket illeti. Itt még érték az emberi szó, a beszélgetés. Itt még él a közösségi gondolkodás. Az idő lelassul, megcsodálható a túlparti ártéri erdő, a csillogó víztükör, a horgászra és akcióra váró csónakok.

Háros már a múltban is kedvelt célpontja volt a horgászoknak, az öböl saját halállományához minden áradás hozott néhány kapitális egyedet a Dunáról, és mint más öblökben, a kedvezőbb élőhely általában maradásra is ösztönözte ezeket a halakat. Persze, mint öbölnek hatalmas a jelentősége a Duna szempontjából is. A főváros környékén megmaradt kevés dunai ívóhelyek egyike, ahol az ivadékeltartó képesség is megfelelő, vagyis megfelelő időben jövő árvíz esetén itt még az igazi vadívás is megcsodálható.

Nem mellékes, hogy a „szigetre” ami igazából félsziget, a horgászegyesület évek óta tervez egy fokgazdálkodás elvein működő ívóhely rekonstrukciót, csak egy megfelelő pályázati kiírásra várnak, reméljük nem hiába…
Hangulatos, kellemes ez a hely, nem csak a nyugalom árad belőle, valódi kis édenkert a betondzsungel szélén. Itt csiripelnek a madarak, halak ugrása nyomán csobban a víz, az ember hajlamos elfelejteni, hogy percekre van a tömegtől, a dugóktól, a várostól.
Az igazi értéke a helynek azonban mégis a horgászati (és halfogási) lehetőségekben rejlik. Az öböl is remek hely bárkinek, de aki rendelkezik elég tapasztalattal, és szereti a kihívásokat, a Dunára is könnyedén kijut…

Az öbölben minden évben fognak kapitális pontyot, krokodilnak tűnő csukát, a Dunáról gyönyörű márnákkal, hatalmas dévérekkel térnek vissza a horgászok. Persze a Duna közelsége és hatása miatt ez a víz is rapszodikus, tán jobban is, mint napjaink türelmetlen horgászai elvárnák, de a táj és a hangulat szerintem mindenkit kárpótol, főleg, ha meggondoljuk, hogy mások, akik nem ismerik, hosszú kilométereket utaznak, hogy hasonló helyen horgásszanak.

Mindenkinek érdemes egyszer eljönni ide, akár horgász, akár nem. Aki szereti megélni, megcsodálni, nézni és látni a természetet, úgyis vissza fog vágyni, vissza fog jönni. Akit meg elriasztanak a szúnyogok, annak is élmény lesz, hiszen olyan hely, ahol tömegközlekedéssel lehet visszatérni egy őstermészetet idéző tájba, nem sok akad…

Mindenkit vár és visszavár a Hárosi öböl, az édenkert a város szélén!